A rovásfeliratos szarvasi csont tűtartóban akupunktúrás tűk voltak? A Kárpát-medencei rovás jelentős emléke.
Dr. Eőry Ajándok – az orvos, aki még saját magáról is lebeszéli a betegeit
„Ennek már lőttek”
A népgyógyászati gyökereink ugyanazok hitem szerint, mint a kínai orvoslásé. A meridiánok rendszere, az ott áramló energia, az akupunktúrás helyek, pontok. Bárdi László professzor – véleményem szerint ő ma a legnagyobb Kína-kutató – rávilágított arra, honnan eredhet az akupunktúra. Gyakran használjuk ugyanis azt a mondást, hogy „ennek már lőttek”, ami alatt a nomád népek azt értették, hogy belenyilaztak a sírhelybe, mielőtt beletették a koporsót, hogy az ott lévő gonoszt kinyilazzák. Az akupunktúrás pontoknak a kínai neve azt jelenti, hogy lyuk, mélyedés. Ezek tehát üregek, amelyekbe bele kell lőni, hogy a betegséget „kinyilazzuk”.
A szarvasi rovásemlék már megjelent ezüstpénzen, a hozzá tartozó teljes Kárpát-medencei rovás ábécével.
Az akupunktúra már a honfoglalás előtti időkben is megjelent a Kárpát-medencében. A szarvasi tűtartó például a 7. századból származik, egy avarkori sírból került elő. Mind a négy oldalán rovásírásos szöveg áll, amely így fordítható, hogy
ördög, démon elleni ím e vas, tű szúródjál itten, tű szúrj, bökj, verj, hogy a démon ne egyen, űzd el, emészd el őt én Istenem.
Még László Gyula professzorral is leveleztem arról, hogy lehet-e ez egy régi akupunktúra szakember ráolvasási szövege. Az még kutatás tárgyát képezhetné, hogyan lettek tömegesen akupunktúrát használók a Kárpát-medencében. A módszer Japánban is a 6-7. században jelent meg, és nem a Dél-kínai-tenger felől, hanem Belső-Mongóliából, vagyis a hunok ősi szálláshelyéről rajzott ki a módszer. De a neolitikumból is kerültek elő olyan kőszilánkok, amelyek alakja nagyon hasonlít a kínai kőtűkre. Elképzelhető, hogy a kor embere itt a Kárpát-medencében akupunktúrára használta.
(igenelet.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek: