Akupunktúra emlék a szarvasi tűtartó?

A rovásfeliratos szarvasi csont tűtartóban akupunktúrás tűk voltak? A Kárpát-medencei rovás jelentős emléke.

Dr. Eőry Ajándok – az orvos, aki még saját magáról is lebeszéli a betegeit

„Ennek már lőttek”

A népgyógyászati gyökereink ugyanazok hitem szerint, mint a kínai orvoslásé. A meridiánok rendszere, az ott áramló energia, az akupunktúrás helyek, pontok. Bárdi László professzor – véleményem szerint ő ma a legnagyobb Kína-kutató – rávilágított arra, honnan eredhet az akupunktúra. Gyakran használjuk ugyanis azt a mondást, hogy „ennek már lőttek”, ami alatt a nomád népek azt értették, hogy belenyilaztak a sírhelybe, mielőtt beletették a koporsót, hogy az ott lévő gonoszt kinyilazzák. Az akupunktúrás pontoknak a kínai neve azt jelenti, hogy lyuk, mélyedés. Ezek tehát üregek, amelyekbe bele kell lőni, hogy a betegséget „kinyilazzuk”.

800px-carphatian_basin_rovas_alphabet_on_coin_1996

A szarvasi rovásemlék már megjelent ezüstpénzen, a hozzá tartozó teljes Kárpát-medencei rovás ábécével.

Az akupunktúra már a honfoglalás előtti időkben is megjelent a Kárpát-medencében. A szarvasi tűtartó például a 7. századból származik, egy avarkori sírból került elő. Mind a négy oldalán rovásírásos szöveg áll, amely így fordítható, hogy

ördög, démon elleni ím e vas, tű szúródjál itten, tű szúrj, bökj, verj, hogy a démon ne egyen, űzd el, emészd el őt én Istenem.

Még László Gyula professzorral is leveleztem arról, hogy lehet-e ez egy régi akupunktúra szakember ráolvasási szövege. Az még kutatás tárgyát képezhetné, hogyan lettek tömegesen akupunktúrát használók a Kárpát-medencében. A módszer Japánban is a 6-7. században jelent meg, és nem a Dél-kínai-tenger felől, hanem Belső-Mongóliából, vagyis a hunok ősi szálláshelyéről rajzott ki a módszer. De a neolitikumból is kerültek elő olyan kőszilánkok, amelyek alakja nagyon hasonlít a kínai kőtűkre. Elképzelhető, hogy a kor embere itt a Kárpát-medencében akupunktúrára használta.

(igenelet.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share