Forrai Sándor születésnapján összefoglaljuk, hányféle rovás ábécét is alkotott. Mai követői figyelmébe – egyik sem az “egyetlen, ősi”.
Forrai Sándor (1913-2007)
Ismét születési évfrodulója van a XX. századi rovástörténelem egyik legismertebb személyiségének. A rovótársadalom bizonyos köreiben egyszerűen csak az “igazinak” vagy “ősinek” titulált rovásábécét azonban – több lépcsőben – csak 1995-re állította össze az idős kutató. Hogyan jutott el ehhez az ábécéhez?
A hosszú magánhanzók közt különösen a négylábú, szilvamagos Ű jele volt bizonytalan, hiszen az Ö-t is jelölhetett. Képes összefoglaló:
Marsigli rovás ABC – Forrai Sándor összeállítása
(A magyar rovásírás új megfejtései 1976 – Andrássy Kurta Jánossal)
Forrai Sándor által használt rovásjel-táblázat (1985)
Forrai Sándor rovás ábécéje (1986) (Sólyom Ferenc közlése)
Forrai Sándor rovás ábécéje (Magyarok 1991/3-4 őszi száma)
Forrai Sándor által javasolt rovás ábécé (1994)
A fenti abc-sor nem csak szakmailag érdekes, hanem tanulságos is a mai rovók számára. Ugyanis Forrai több évtizedes munkájának lenyomataként azt igazolja, hogy a rovás írásrendszer a jelenkorban – miként mindig a története folyamán – is állandóak változik, fejlődik. Sőt, ha van olyan korszak, amikor a ritka használat miatt leromlott volna, akkor a régi gyökerekből táplálkozva megújulni is tud. Ez az élő írások jellemzője, ellentétben a holt írásokkal – melyek állandósulnak, hiszen nincs funkcionális felhasználói csoportjuk.
A székely-magyar rovás tehát élő volt az elmúlt évezred folyamán és virul manapság is. Sőt, a felhasználói közösségben megjelennek azok az újítók is, akik a rováshasználat módja, területei és eszközei fejlődésének kérdéseire keresik a válaszokat. Ezek a válaszok nem mindig helyesek, nem mindig véglegesek, de a megoldási próbálkozások az egyedüli lehetőség arra, hogy a székely-magyar rovás továbbra is az adott kor kívánalmainak megfelelve betöltse funkcionális szerepét, mint élő és használatban lévő írásrendszer.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek: