Elképzelés egy rovásírás múzeumról

Lassan érik a gondolat egy önálló rovásírás múzeum felállítására. Székelyföldi ötletelés.

Elképzelés egy majdani rovásírás-múzeum létrehozásáról
Rovásírás-múzeum – pontosabban a Székely Írás Múzeuma – létrehozásának gondolatával kacérkodik Veres Péter, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa. Az alábbiakban az általa megfogalmazott gondolatébresztő, vitaindító olvasható.

Rovásírásos tégla a Székely Támadt várból Fotó: dr. Sófalvi András régész

Rovásírásemlékekben az egykori Udvar­hely­szék a magyar nyelvterület egyik leggazdagabb régiója. 2015-ben a Székely Támadt várban végzett ásatások során előkerült rovásírásos tégla, azon túl, hogy ezt a különleges emlékkészletet gazdagította, alulírottban – Sófalvi András régésszel, a tégla megtalálójával folytatott beszélgetés során – egy majdani rovásírás-múzeum létrehozásának ötlete is megfogalmazódott. A továbbiak ennek az ötletnek a továbbgondolásakor született elképzelésekből tartalmaznak néhányat.

Az évszázadok során szkítának, hunnak, székelynek és magyarnak is nevezték ezt az írásformát, ám az eddig megtalált rovásírásos emlékek zömmel Székelyföldről ismeretesek és a máshonnan előkerült szövegek írói is, nagy többségükben, székelyek voltak. Ezért a rovásfeliratokkal foglalkozó régebbi történelmi írások szerzőinek jelentős hányada rovásírásnak, székely rovásírásnak, székely írásnak tekintette és nevezte, illetve tekinti és nevezi ezeket a szövegeket. Ennek is köszönhető az, hogy vidékünkön, a köztudatban és a mindennapi beszédben általánossá váltak ezek a megnevezések, és egy, gyakorlatilag mindenki által ismert fogalomra utalnak.

Ma az általánosan elterjedt és a kutatásban is használt szakkifejezés a székely írás. A majdani intézmény névválasztásánál vigyázni kell arra, nehogy az esetleg hamis, de jól hangzó, a „piacos”, „turistacsalogató”szempontoknak megfelelni akarás a megnevezés pontatlanságát eredményezze. Számomra a Székely Írás Múzeuma (SZÍM) név a legkifejezőbb, és a továbbiakban ezt a munkanevet használom. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha egy jobb és kifejezőbb nevet sikerül találni, akkor ne az legyen.

A székely írás eredete a múlt homályába vész, akár a székely nép története. Annak ellenére, hogy kutatástörténete évszázadokra nyúlik vissza, a szakemberek ma is csak óvatosan és fenntartásokkal foglalnak állást a székely írással kapcsolatos kérdésekben. Ellenben az elmúlt évtizedekben elszaporodtak az olyan önjelölt rovásírás-szakértők, akik gyakran a fantasztikum határát súroló összefüggéseket, elméleteket hirdetnek a székely írással kapcsolatban, anélkül, hogy elfogadható bizonyítékokkal, magyarázatokkal szolgálnának. Minden bizonnyal ennek is tulajdonítható, hogy a székely írás a magyar paleográfiának egy zavaros, ingoványos, rendezetlen területe. Egy ilyen intézmény, múzeum létrehozása, ha nem is rakna rendet ezen a területen, de mindenképpen segítene abban, hogy egy helyen, a nagyközönség számára is megismerhetők és hozzáférhetők legyenek a székely írás emlékei, illetve azok hiteles másolatai.

A SZÍM mint intézmény két részből állna: egy állandó kiállításból és egy dokumentumtárból. Az állandó kiállításon a székely írás eddig előkerült emlékeit mutatná be képek, rajzok, számítógépes animációk, esetleg hiteles, „nemes” másolatok segítségével, megfelelő kísérőszövegekkel ellátva, hogy a látogató a lehető legtöbbet tudjon meg az egyes emlékekről. A SZÍM-nek nem (lenne) feladata, hogy a különböző helyeken előkerült székely írás emlékeit, vagy más rovásemlékek eredeti példányait gyűjtse és kiemelje abból a környezetből, ahol előkerültek. Kivételt jelentene a 2015-ben talált udvarhelyi rovásírásos tégla. Ez megfelelően bemutatva, a kiállítás különlegessége, „zászlóshajója” is lehetne.

Ez az állandó kiállítás egy több éven át tartó munkának a során nyerné el végső formáját. Egy kezdeti, kis kiállítás képezné az alapot, amely az egykori székely írás Udvarhelyszéken fellelt emlékeit mutatná be. Ez bővülne majd ki, fokozatosan, a többi székelyföldi régió, az erdélyi és az Erdélyen kívüli rovásemlékek bemutatásával. Másfajta rendezési, rendszerezési elv is számba jöhet, de egyelőre a földrajzi tagolás tűnik leginkább kivitelezhetőnek és célravezetőnek.

A dokumentumtár a kiállítás fejlesztésével, bővítésével párhuzamosan fejlődő és bővülő másik része lenne az intézménynek, egységes egésszé téve a SZÍM-et. A dokumentumtár olyan digitális és papír alapú gyűjtemény lenne, amelybe minden, a székely írásról szóló (vagy ezzel kapcsolatos) könyv, kiadvány, cikk, írás, tanulmány, szakdolgozat stb. helyet kapna, rendszerezve és elérhetővé téve bárki számára, aki ezt a témát szeretné kutatni vagy jobban megismerni.

A SZÍM mint intézmény, egyben fórumot is biztosítana a székely írással kapcsolatos előadások, konferenciák, könyvbemutatók stb. rendezésére is. Továbbá a SZÍM égisze alatt lehetne lebonyolítani e témakörben felmerülő eszmecseréket, vitákat. Az ilyen észérvek alapján folytatott építő jellegű eszmecserék, viták egy-egy téma kapcsán minden bizonnyal érdemben gazdagítanák a székely írásról szóló kutatások anyagát.

A SZÍM-nek mint intézménynek egy-egy, a székely írás tárgykörében felmerülő kérdésre adott válasz helyességének vagy helytelenségének eldöntésénél nincs, azaz nem lenne jogosultsága. A székely írással foglalkozó kutatók egy olyan atomizált állapotban élték, élik mindennapjaikat e téren, amire a személyes – zömmel szakmai eredetű – ellentétek, feszültségek markánsan rányomták, rányomják bélyegüket. Talán egy ilyen intézmény – pontosabban az annak védnöksége alatt zajló eszmecserék, viták, tevékenységek –, mint a SZÍM, bizonyos mértékben oldaná ezeket a konfliktusokat.

A SZÍM létrehozására két lehetőség jöhet számításba:

1. A SZÍM egy olyan, Székelyudvarhelyen működő közintézmény (Városi Könyvtár, Művelődési Ház, Múzeum) alegységeként fejtené ki tevékenységét, amely a városi önkormányzat fennhatósága alá tartozik és működéséhez megfelelő körülményeket tud biztosítani.
2. Létrehozni a Székely Írás Múzeuma név alatt egy új, önálló intézményt.
Mindkét esetben a SZÍM megvalósításához és működéséhez a szellemi és anyagi feltételek szerencsés találkozására van szükség. Ennek révén teremthető meg egy olyan intézményi háttér, amely biztosítja a SZÍM működését (ingatlan, rezsiköltségek, berendezési tárgyak, a kiszolgáló személyzet bére stb.).
Mindez, a jelenlegi helyzetet, állapotokat ismerve, csak Székelyudvarhely Városi Tanácsa beleegyezésével, jóváhagyásával és segítségével valósítható meg.
Ha bármikor és bármilyen formában akarat és esély lesz a SZÍM megvalósítására, akkor első lépésben egy olyan, szakemberek által kidolgozott statútumot, alapszabályt kell megírni, amely az intézmény működésére vonatkozó minden apró részletre kiterjed. Ha az abban leírtakat követik és betartják, akkor megvan az esély arra, hogy értékes emléket állítsanak a sékely írásnak.

2017-01-13
(Hargita Népe – eredeti cikk)

Szerinted hol legyen állandó írástörténeti kiállítás - amely a székely-magyar rovást is bemutatja?

Eredmények megtekintése

Loading ... Loading ...

Kapcsolódó cikkek:

El Risitas a Csíki Sör ügyről 🙂
Nyelvész a Csíki Sör rovásfeliratáról