Azok, akik lemaradtak Róna-Tas András előadásáról, most megnézhetik újra. Beismerés: a rovásemlék is nyelvemlék!
A székelyek ősi kincse: a rovásírás – Róna-Tas András tudományünnepi előadása videón
A rovásírásról és eredetéről sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el. Róna-Tas András előadásában a rovásábécé kialakulásának történetét fejti fel lépésről lépésre, visszafelé haladva az időben, míg végül az is kiderül, hogy a rovásírás bizonyos értelemben egyik legrégebbi magyar nyelvemlékünknek tekinthető.
Sokan tudják, hogy a székelyek között fennmaradt egy régi, eredetileg rovással fába rögzített írás. Az írásról és eredetéről azonban sokféle, sokszor egymásnak is ellentmondó legenda és nézet terjedt el.
A székely-magyar rovásírás izgalmas történetének ered nyomába Róna-Tas András, aki hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, és több könyve jelent meg a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről.
Róna-Tas András előadásának egyik (szépséghibás) diája (korábbi cikkünkből)
Előadásában először elhelyezi rovásírásunkat a világ írásrendszerei, a különféle írástípusok, majd szorosabban az eurázsiai rovásírások között. Ezután izgalmas nyomozás következik: rovásírásos emlékeink alapján lépésről lépésre követi egészen a korai Árpád-korig visszafelé a rovásábécé változásait. Helyreállítja a 11–12. századi rovásírás ábécéjét és szerkezetét, majd megvizsgálja az írásrendszernek a honfoglalás kora előtti forrásait. Mindezek alapján kiderül, hogy a rovásírás az egyik legrégebbi magyar nyelvemléknek is tekinthető.
A video itt tekinthető meg.
(mta.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
