Másodfokú elutasító határozat

Újabb köröket ró Horváth István az okmányirodával: az örökségvédelemmel (is) foglalkozó főosztály is elutasító a magyar örökséggel szemben.

Jogászkodó érvek halmaza – a rovás használata ellen

Érdemes lesz összeszedni, mi mindent talál ki a hivatal, hogy miért nem jó a rovás aláírás? Azon kivül, hogy semmi nem tiltja, alacsonyabb rendű, oda nem tartozó jogszabályhelyeket idéznek. Az alábbi levél újabb pikantériája, a hivatal neve, amely elbírálta az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést:

Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási ás Törvényességi Felügyeleti Föosztály
Hatósági Osztály 1.
1056 Budapest, Vád u.62-64. — 1364 Bp, Pf.: 234.— Telefon: +36(1) 235-17-69 – Fax: +36 (1)235-17-07
E-mail: hatosag.budapest@bfkh,hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Igen, az örökségvédelem is a hatáskörébe tartozik annak az osztálynak, amely a rováshasználatot üldözi.

Az alábbi elutasító határozatban említett témakörök, amellyel szeretnék bizonyítani, hogy miért NEM lehet rovással aláírni:

A kérelmező írásképtelen (mert rovással írna alá)
Magyary Egyszerűsítési Program (épp a bürokráciacsökkentő program mondja azt, hogy a polgárra bízná az írásképet, ne a hivatalnok döntse már el)
Aláírás rovatban egyéb írásjeleket, ábrákat tüntet fel az igénylő (nyilván analfabéta az ügyintéző, ha ismerné a rovást, akkor nem mondaná azt, hogy egyéb írásjelek, ábrák)
A magyar helyesírás szabályaitól eltérő írásjelek a rovásbetűk. (Pedig annak nagyon is megfelel)
A magyar helyesírás szabályaival összhangban, a latin betűkészletből kialakult magyar betűket kell alkalmazza (ez ami nem igaz. A magyar helyesírást egyaránt lehet alkalmazni a latin írásra és a rovás írásra egyaránt, törvényi rendelkezés egyébként nincs – maximum magyarázkodás)
Nemzeti Alaptantervre való hivatkozás: “miszerint az írás jelrendszer, melynek elemei az írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, írásjelek.” ebből azt a következtetést vonja le, hogy a rovás nem ilyen….
Az íráskép nem valószínűsíthető, mert a hivatal szerint nem felel meg a magyar betűkészletnek (ennél magyarabb nem is lehetne a rovás), valamint a használt név valamennyi eleme fellelhető benne. (ez rovásnál is teljesül)

Erre mondják, a papír mindent elbír…

Elutasító határozat

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA

Ügyiratszám: BP/1 008/10440-3/2016. Tárgy: Horváth István Tibor személyazonosító igazolvány ügye
Ügyintéző: dr. Kiss Bernadett
Telefon: 06-1-235-1792
E-mail: kiss.bernadett(bfkh.hu l-Ily. sz.: BP-07/05/07205-13/2016.
Fellebbező: Horváth István
Elsőfokú hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala VII. Kerületi Hivatala
Elsőfokú határozat száma: BP-07/05/07205-3/20 16.
Elsőfokú eljárás indult: 2016. július 20.

A Fellebbező által benyújtott fellebbezés kapcsán Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban:
Kormányhivatal) hatáskörében, a Kormánymegbizott megbízásából eljárva a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként meghozom az alábbi

HATÁROZATOT.

A 2016. augusztus 09-én kelt, BP-07!05107205-3/2016. számú Elsőfokú határozatot az alábbiak szerint megváltoztatom.
Az Elsőfokú határozat rendelkező része alábbi szövegrészét törlöm: „a személyazonosító igazolvány — vesztés miatt történő új igazolvány — kiadását elutasítom”, helyébe a következő szöveg lép: „aláírásként rovásírást tartalmazó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelmét elutasítom”.

Döntésem az Elsőfokú határozat egyéb rendelkezéseit nem érinti.
Az eljárás tárgyánál fogva illetékmentes eljárás, a másodfokú eljárás során eljárási költség nem merült fel.
A határozat a közléssel jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.

A határozat bírósági felülvizsgálatát az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a Kormányhivatal elleni kereset indításával. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett keresetlevelet az Elsőfokú hatóságnál a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a keresetet tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Pervesztés esetén a felperes köteles a Kormányhivatal költségeit megtéríteni.

INDOKOLÁS

A Fellebbező 2016. július 20-án állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelemmel fordult az Elsőfokú hatósághoz. Az okmányigényléshez használt adatlapot rovásírással kívánta aláírni. Az Elsőfokú hatóság a 2016. augusztus 09-én kelt Elsőfokú határozatával a Fellebbező állandó személyazonosító igazolvány kiállítása iránti kérelmét elutasította.

Az Elsőfokú határozat ellen a Fellebbező a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő, melyben vitatta az Elsőfokú határozat indokolásában foglaltakat. Álláspontja szerint az Elsőfokú határozat jogszabálysértő, figyelmen kívül hagyja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapelveit. Álláspontja szerint aláírása megfelel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (13) bekezdésében foglalt követelményeknek, bármilyen egyéb törvényi hivatkozás irreleváns.

Az Elsőfokú hatóság az ügyben keletkezett iratanyagot a fellebbezés elbírálására a Kormányhivatalhoz felterjesztette. Az ügyben keletkezett iratokat és a fellebbezésben leírtakat megvizsgálva Kormányhivatalunk az alábbiakat állapította meg.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (Xl. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szig.r.) 17. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a járási hivatal „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.

Az Nytv. 5. § (13) bekezdése határozza meg az aláírás fogalmát, mely szerint a polgár aláírása:
születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

A fenti hivatkozott rendelkezést az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításokról szóló 2012. évi CCVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 27. § (2) bekezdése iktatta be, 2013. március 1-jei hatállyal. A Módtv. indokolása szerint a nyilvántartásnak és az az alapján kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványoknak is adattartalma az aláírás, amely tartalmának meghatározására eddig még nem került sor. Ebből kifolyólag az okmányok – Így a személyazonosító igazolvány – kiállítására irányuló eljárás során is számos probléma merült fel mind a kérelem felvételezése, mind az okmányok gyártása, gyártásellenőrzése alkalmával. A polgárok sok esetben az aláírás rovatban viselt nevük helyett becenevüket vagy egyéb írásjeleket, ábrákat tüntetnek fel. A módosítással (a „polgár aláírása” értelmező rendelkezés megállapításával) a jövőbeli hasonló vitás esetek megelőzhetőkké válnak.

A fenti módosítással tehát a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy egyértelműen meghatározza az aláírásra irányadó követelményeket, és kizárja az egyéb, azaz a magyar helyesírás szabályaitól eltérő írásjelek alkalmazásának a lehetőségét.

A fenti meghatározás alapján az aláírásnak a teljes, tehát a születési vagy a házassági családi és utónevet is tartalmaznia kell, egyéb rövidített formák alkalmazására nincs lehetőség. További követelmény, hogy az aláírás a polgár által használt és elismert íráskép legyen.

Az írásképpel szemben az a követelmény, hogy az írás a magyar helyesírás szabályaival összhangban, a latin betűkészletből kialakult magyar betűket alkalmazza. Ez a következtetés vonható le abból is, hogy a magyar jogi szabályozás csak abban az esetben rendelkezik kifejezetten a magyar helyesírás szabályainak alkalmazásáról, amikor lehetőséget ad más írásmód alkalmazására is. Ha azonban jogszabály külön nem nevesíti az alkalmazandó írásmódot abban az esetben a magyar helyesírás szabályait és az ennek megfelelő betűkészletet kell alkalmazni.

Fentieket támasztja alá továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott definíció is, miszerint az írás jelrendszer, melynek elemei az írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, írásjelek. Ebből következően az íráskép szükségszerűen ezen jelrendszer elemeinek egyénre Jellemző módon történő megjelenítése.

Mindezek alapján az Nytv.-ben foglalt követelményeket abban az esetben teljesíti az aláírás, ha az valószínűsíthetően íráskép, tehát megfelel a magyar betűkészletnek, valamint a használt név valamennyi eleme fellelhető benne.

Megállapítható, hogy a rovásírással történő aláírás a fentebb kifejtett követelményeknek nem felel meg, ezért a rovásírással készült aláírásnak a személyazonosító igazolványon történő feltüntetésére nincs lehetőség.

Megállapítható azonban, hogy az Elsőfokú hatóságnak nem általánosságban az állandó személyazonosító igazolvány kiadását kellet volna elutasítania, hanem az aláírásként rovásírást tartalmazó állandó személyazonositó igazolvány kiadása iránti kérelmet.

A pontatlan megfogalmazás az Elsőfokú határozat megalapozottságát nem érinti, az Elsőfokú határozat a megfelelő jogszabályi rendelkezésekre utal, ezért Kormányhivatalunk annak megváltoztatása mellett döntött.

Az eljárás során alkalmazott fontosabb jogszabályhelyek:
Szig. r. 3. § a): A járási hivatal dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a személyazonosítő igazolvány visszavonásáról;
Egyéb alkalmazott iogszabályok: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (1), (3) k), 72. § (1), 104. § (1) és (3), 105. § (1), (5), (7). A jogorvoslati tájékoztatás a Ket. 109. § (1) bekezdés b) pontján, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvény 78. §‚ 330. (2), 332. (2a) és a 338. (1) bekezdésén alapul.
A Kormányhivatal hatásköre ás illetékessége a Ket. 107. § (2) bekezdésén, a fővárosi ás megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2016. október 28.
dr. György István
Kormánymegbízott megbízásából:

dr. Földvári Béla
Főosztályvezető-helyettes

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek: