Népszavazás – rovás aláírás lehet-e?

A népszavazás alkalmával is lehet használni a nemzeti írásunkat – a szavazólap átvétele előtt lehet aláróni. Frissítve!

Népszavazás – 2016

A választópolgárok az alábbi kérdésről dönthetnek 2016. október 2-án:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A népszavazás kérdésére a rovó társadalom válasza bizonyára nem lesz gyökeresen eltérő a magyar társadalométól, hiszen tagjai a migráció hatásaival ugyanúgy szembesülnek: a befogadó országok kultúrája tiszteletének hiánya, nem sok jót ígér a székely-magyar rovás jövőjét illetően. Bár erre a magyarországi közállapotok sem adnak sok reményt.

Érdekesség a rovás és a migráció tekintetében, hogy míg a magyarországi okmányirodák kifejezetten tiltják a rovás alkalmazását a személyi okmányokban, addig egy mai illegális bevándorlónak a magyar állam olyan hatósági igazolványt állíthat ki, amelynél nem köt bele, milyen írással írja alá saját nevét – legyen az akár urdu, perzsa vagy arab.

E kettős mérce megvilágítása miatt is szeretnénk, hogy minden róni szerető, választójoggal rendelkező magyar állampolgár rovással írjon alá a mostani népszavazáson. Ezt ugyanis nyugodtan megteheti, mert a törvény egyértelműen fogalmaz – az állampolgárra bízza az aláírásának megformálását – és nincs leírva, hogy ennek latin betűsnek kellene lennie.

bittzsolt2

Rovásos aláírás a 2014-es választáson (Bittó Zsolt)

Az “aláírás” fogalma az 1992. évi LXVI. (hatvanhatodik) törvényben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a törvény teljes szövege ITT). A törvény szövegében az (Értelmező rendelkezések) 5. § paragrafus (13) bekezdése szerint az aláírás meghatározása a következő:

5. § (13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

* Fontos: a definíció  a fentieken túl semmilyen további előírást (pl. olvashatóság), vagy korlátozást (pl. betűkészlet, írásrendszer) nem tartalmaz.  A polgár aláírását semmilyen más jogszabály nem tárgyalja. Bármilyen egyéb törvényi hivatkozás tévedés, vagy megtévesztés.

Ha sikerül a névjegyzékben a saját aláírást székely-magyar rovással leírni, akkor már csak az lesz a kérdés, mit szólnak hozzá a választási bizottság jelen lévő tagjai. Amennyiben problémáznak, akkor azonnal vetessünk fel jegyzőkönyvet az esetről. Ezt köteles kiállítani a jegyzőkönyvvezetőnek, amelyet a bizottság jelenlévő tagjainak alá kell írnia, és természetesen a választópolgárnak is – szintén rovással.

A szavazatszámláló bizottságnak (SZSZB) kiosztott útmutatóban sem szerepel, hogy milyen legyen az íráskép, az a lényeg, hogy legyen aláírás, amely azt igazolja, hogy átvette a szavazólapot:

A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja a szavazólap átvételét.

Az írásképtelen választópolgár helyett az SZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a névjegyzéket alá kell írnia, az SZSZB elnöke felvilágosítja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzék aláírását megtagadja, a választópolgárt vissza kell utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.

Ha a rovás aláírás miatt nem élhet szavazati jogával, akkor az a helyzet áll elő, hogy az állam, a választási bizottságon keresztül akadályozza az állampolgárt a jogainak gyakorlásában, így valószínűsíthetően eggyel kevesebb érvényes szavazat lesz. Ezt is kockáztatják tehát a választási bizottságok, ha kekeckednek a választópolgár rovásos aláírásán.

Választási Iroda válasza

A szavazás napjának reggelén meg is érkezett a Választási Iroda állásfoglalása:

A polgár aláírását az szavazatszámláló bizottság munkatársa fogja elfogadni. Vita esetén dönteni fognak.

Meglátásunk szerint Magyarországon latin betűkkel írunk, beadványokat így fogadunk el. Latin betűs aláírás az elfogadható.

Tisztelettel: Választási Információs Szolgálat

A fenti állásfoglalás a szavazatszámláló bizottságra bízza a döntést, de a Választási Iroda “meglátása” szerint latin betűs aláírás az elfogadható. Nyilván azért “meglátás” mert jogszabályi helyekkel, választási útmutatóban esetlegesen szereplő szabályokkal nem tudja alátámasztani mondanivalóját – épp ezért delegálja a döntést a szavazatszámláló bizottság hatáskörébe.

Az eddig beérkezett visszajelzések alapján nem volt fennakadás azoknál a választópolgároknál, akik rovással írták alá a névjegyzéket, így a gyakorlat szerint bárki aláírhat rovással, de ha mégsem, akkor kérje a jegyzőkönyv felvételét.

A 2016. október 2-ai népszavazáson hogy írtad alá a a névjegyzéket?

Eredmények megtekintése

Loading ... Loading ...

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:

Share