A világ egyetlen hivatalosan is rovásüldöző országa Magyarország. De ha megszorul a hatalom, bármi előfordulhat. A népszavazás tapasztalatai.
Minden X számít …
A jelenlegi Magyarországon nemzeti írásunk, a székely-magyar rovás a kommunizmusból örökölt kultúrpolitikai osztályozás (3 T: tiltott, tűrt, támogatott) szerint a tűrt és a tiltott kategóriák közt található. Nem védi az alaptörvény, nem része a nemzeti jelképeknek, nem tartalmazza a Nemzeti Alaptanterv, nem hungarikum, sőt 2014 óta a Belügyminisztérium alá tartozó KEK KH – a törvénysértés gyanúja ellenére – hivatalosan üldözi is, immár a (el)Kúria segédletével.
Mint ismeretes, egy Csatári László nevezetű KEK osztályvezető 2014 augusztusa óta belső körlevélben felülírva a hatályos törvényeket üldözteti a kormányablakok dolgozóival a rovás aláírásos személyi igazolványok igénylőit. A botrányos folyamathoz nem kímélnek sem emberi, sem más forrásokat – sőt növekvő számú további jogsértés gyanúját megalapozó cselekedetekre kényszerítve a közalkalmazottakat.
Október 2-án azonban – immár a népszavazási érvénytelenség kézzel fogható közelségében – mindent felülírt az erőlködés. Ha azon múlik egy szavazat, hogy az igénylő rovásos aláírást akar az igazolványba, hát akkor – ha fogcsikorgatva is -, de legyen…
Így lett rovásos igazolványa Kiss Andrásnak, tettével rámutatva a rovásüldöző rendszer pillanatnyi üzemzavarára.
Másrészt hivatalosan érdeklődtünk a Választási Irodánál, és meg is kaptuk a választ, hogy a szavazatszámláló bizottság dönti el az esetleges kérdéses helyzeteket – ha valaki rovással írna alá.
Ugyanis két eset volt elképzelhető a népszavazás napján: a szavazó állampolgár vagy rendelkezik alárovásos igazolvánnyal, vagy nem. Ha rendelkezik, akkor egyértelmű, hogy az aláírása ennek megfelelő lesz, nem lehet probléma az elfogadásával. Ha nem rendelkezik, akkor vagy gyorsan szerez egy alárovásos ideiglenes igazolványt, vagy bepróbálkozik rovással aláírni… Mindkettő lehetséges opció volt a népszavazás napján.
Az Index is feltette a kérdést az aláírásokkal kapcsolatban, még banálisabb esetről szerezve tudomást: a szavazó mindössze két párhuzamos vonalat produkált a névjegyzék aláírásakor. A szavazatszámláló bizottság ez esetben is elfogadta a két párhuzamos vonalat. Íme az Index cikke:
Aláírta, szavazzon!
Meglehetősen furcsa levelet kaptunk, ami után ember legyen a talpán, aki megmondja, milyen az érvényes aláírás.
A levelet egy olvasónk küldte, aki hosszas tűnődés után úgy döntött, aláírása helyett két párhuzamos vonalat tesz a listára annak érdekében, hogy semmiképpen ne lehessen később a nevében szavazatot betenni. Ez meg is történt, utána azonban érdekessé váltak a dolgok.Hiába rajzolt ugyanis aláírás helyett két párhuzamos vonalat a listára, a helyi bizottság mégis adott neki szavazólapot. Ő ugyan mondta, hogy ez nem az aláírása és nem is kéri, azt a választ kapta, hogy ők nem tudhatják, hogyan néz ki az aláírása, és szavaznia kell, amit végül meg is tett.
Benne és bennünk is felmerült a kérdés, mi számít érvényes aláírásnak? (Index.hu)
Mindezen esetekből is látszik, hogy mindegy volt, hogy írt alá az állampolgár, csak szavazzon. Nem lehetne ezt rendszeresíteni, mégiscsak ráhagyva az állampolgárra annak eldöntését, hogy ír alá: két vonallal, három vonallal, rovásírással vagy latinbetűsen?
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
