Népszavazás még mindig – baller troll

Örök bölcsesség: az idiotizmus világnézetsemleges. Pár napon belül értelmes és ostoba cikk a Népszava hasábjain. És még mindig népszavazás…

Népszava(zás) és rovás – a mundér kötelez?

Az Isten állatkertjében nincs – és tán nem is lesz – nagy változás, legalább is ami az állományt illeti. Az intézmény aktuális hangulatát viszont mindig nagyban meghatározza, hogy miként vannak felosztva a példányok a majomházak közt, melyik bennlakó mikor és hogyan produkálhatja magát. Kb. ennyi a lényeg…

A fenti analógia mentén tehát bármely sajtótermék esetében az ott dolgozók halmazára bizonyosan rá lehet illeszteni a Gauss-görbét, de a minőségbeli különbséget a főszerkesztő határozza meg azzal, hogy a leghülyébbeket is közel engedi-e a billentyűhöz, vagy sikerül benntartania őket a kávéfőzés-körömreszelés-borítékhajtogatás ártalmatlan háromszögében.

A Népszava félig sikeres volt mindebben az elmúlt héten, hiszen RS monogramú újságírója vette a fáradságot, telefonált az érintetteknek, kérdezett, utánanézett a dolgoknak és egész korrekt cikket írt a Belföld rovatban. Sajnos azonban néhány napra rá a lap Veress Jenő név alatt egy “véleményt” is publikált, melyre elfeledte felrakni a következő tag-eket: ostoba, baller, troll

A firkálmány a megszokott proli magyargyűlölet gyöngyszeme, a tárgybeli tudás, tények ismerete vagy egyszerű következtetések halovány nyoma nélkül.

Na jó, a hozzászólásokból látszik, hogy olvasói törzsgárda igényeire is gondolni kell néha. Plusz a népszavazás…

(Rovás Info)

My name is هزيمة, Rovás Jenő (Népszava)

Képtalálat a következőre: „veress jenő népszava”

My name is هزيمة, Rovás Jenő – téma a népszavazás

Rádühödött a társadalom rovásírás-párti töredéke a népszavazásra. „Hiszen a migránsok egyre nagyobb térhódításával láthatjuk, a befogadó országok kultúráját a legkevésbé sem tisztelik, így nem is várható, hogy a székely-magyar rovás használata vagy elismertsége nőne velük.” A bevándorlók elveszik tőlünk a rovásírást.

Az sem tolerálható, hogy míg a magyar okmányirodák kifejezetten tiltják a rovás alkalmazását a személyi okmányokban, addig egy migránsnak olyan hatósági igazolványt állíthat ki, amelynél nem köt bele, milyen írással írja alá saját nevét. Magam sem írhatom így a nevemet a személyimbe: هزيمة يوجين. Közöltük már, hogy a rovás híveinek zöme nem képes értelmezni az ábrákat. Vannak falvak, ahol vicces kedvűek feje tetejére állították a rovásírásos település-táblákat, mégsem vette észre a turpisságot egyetlen vérmagyar sem. Annak ellenére sem, hogy már hódítja a magyar piacot a rovásírás-betűtészta.

Azt szeretnék a rovók, hogy „minden róni szerető választójoggal rendelkező magyar állampolgár rovással írjon alá”.

És igazuk is van. legyen hivatalos nyelve az országnak a rovásírás, belefér ez is a hülye rendszerbe. Rovással végtére nem lehet elkövetni olyan otromba nyelvi hibákat, mint szerte szana a magyardühben szenvedők az interneten. Abban nincs „Szent Magyar Nép”, „Nemzeti Kormány” „Miniszterelnök Úr, Akit Áldjon Meg A Jóisten”, satöbbi. Megokosodni látszik általa a sok helyesírási fogyatékos.

Rójunk hát!

Aztán ha valakinek egy okiraton zűrzavara támad, hogy hamisították a szignóját, majd leshet a latin betűs Magyarok Istenére.

Veress Jenő

(Népszava – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share