Főigazgató levele a rovásírás alkalmazhatóságáról

Budapest Főváros Kormányhivatala – a főigazgató levele sem a székely-magyar rovás melletti kiállásról szól. 

Okmányirodák: ne a törvényt, hanem a főigazgatót figyeljék

Az alábbi, 2016 augusztus 16-án kelt belső levél több tanulsággal szolgál. Horváth István nevét külön kiemelték és körlevélben kiküldték minden budapesti okmányirodához. Ez már eleve diszkriminatív eljárás, hiszen az -es éveket idéző módszer szerint figyelőlistára került egy polgár és nehezen hihető, hogy csak általános tájékoztatót próbáltak összerakni a Főigazgatóságon.

A szokásos szakmainak álcázott mellébeszélésen túl még megtudhatjuk a levélből, hogy Horváth István igényléséből tájékozódva tudomása van a főigazgatónak, hogy több ügyfél fog a közeli jövőben rovás aláírásos igazolványt igényelni. Felkészítették tehát a budapesti okmányirodákat arra “vészhelyzetre”, hogy lesznek olyanok, akik Magyarországon székely-magyar rovással kívánnak aláírni.

Az az alapvető érvelése a Kúria nyomán az igazgatónak, hogy “az aláírás, amely tartalmának meghatározására eddig még nem került sor” úgymond “házon belül” szabályozandó. Pedig a törvény világos ebben a tekintetben, hiszen az állampolgárra bízta annak eldöntését, hogy nézzen ki az íráskép. Az pedig hab a tortán, hogy a Csatári-levél óta eltelt 2 évben sem sikerült a csinovnyikoknak megérteniük a nyelv és írás közti különbséget, hiszen folyamatosan a nemzetiségi nyelvek használatához hasonlítgatják a rovásírás alkalmazását…

A jogállamiság alapjait rengetheti az a mondat is, hogy “tiltás hiánya nem jelentheti egy adott magatartás feltétel nélküli engedélyezését”, pedig az ún. rendszerváltás is már erről szólt: ami nem tilos, azt lehet. Márpedig ma Magyarországon semmilyen törvény nem tiltja a rovás használatát hivatalos iratainkban. És azt se feledjük, hogy belső szakmai útmutatók nem írhatják felül a törvényt – és az ügyintézőnek kizárólag a hatályos törvényhez kell igazodniuk, nem belső körlevelekhez. Mindezt természetesen eléggé megnehezíti a törvénysértő levél utolsó mondatában kiadott ukáz: e tájékoztató (tehát nem a törvény) szerint kell eljárni…

Budapest Főváros Kormányhivatala Főigazgató levele

Tárgy: a rovásírás mint aláírási forma alkalmazhatóságáról

Címzettek: Budapest Főváros Kormányhivatal Kerületi Hivatalvezetői részére

Tisztelt Hivatalvezető Asszony/Úr!

Horváth István Tibor ügyfél személyazonosításra alkalmas okmány cseréje során kérelmezte, hogy az okmányt székely-magyar rovásírással Jegyezze. A kérelmet az eljáró hatóságok első- és másodfokon Is elutasították. Az ügyfél a döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a bíróságok a későbbiekben kifejtettek szerint az ítéleti indokolásukban nem tartották megalapozottnak a keresetben foglaltakat.

Ugyanezen ügyfél újabb kérelmének intézése során tájékoztatta az eljáró ügyintézőt, hogy a közeljövőben több ügyfélnek is szándékában áll több kormányablakban okmányok cseréjét kérelmezni ás a csere folyamán azt rovásírással aláírni.

A fenti jogértelmezési kérdéssel kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Kúria hivatkozott jogerős döntése alapján az alábbiakról tájékoztatom.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI, törvény (a továbbiakban Nytv.) 5. § (13) bekezdése határozza meg az aláírás fogalmát, mely szerint az aláírás a születési vagy házassági családi ás utónevének az általa használt és elismeri írásképe. Az 5. § (13) bekezdéséhez fűzött kommentár szerint “a nyilvántartásnak és az az alapján kiállításra kerülő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványoknak is adattartalma az aláírás, amely tartalmának meghatározására eddig még nem került sor. Ebből kifolyólag az okmányok – Így a személyazonosító igazolvány – kiállítására irányuló eljárás során is számos probléma merült fel mind a kérelem felvételezése, mind az okmányok gyártása gyártásellenőrzése alkalmával. A polgárok sok esetben az aláírás rovatban viselt nevük helyett becenevüket vagy egyéb írásjeleket, ábrákat tüntetnek fel. A módosítással (a „polgár aláírása” értelmező rendelkezés megállapításával) a jövőbeli hasonló vitás esetek megelőzhetőkké válnak.”

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (Xl.24.) Kormányrendelet (a továbbiakban Szig.r.) 17. § szerint a kérelem benyújtásakor a kérelmező az adatlapot saját kezűleg írja alá, akkor is, ha meghatalmazottja útján jár el. 2016. január 1. napjával a Szig. rendeletet hatályon kívül helyezte a személyazonositó igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírásfelvételezés szabályairól szóló 414/2015. (Xll.28.) Kormányrendelet (új Szig.r.), amelynek a 14.§ (3) bekezdése a korábban hatályon kívül helyezett jogszabály 17.§-át azonos előirással fenntartotta.

A Nytv. 5.§ (13) bekezdésének ás az Új Szig.r. 14.§ (3) bekezdésének megfelelő értelmezése az, hogy nincs lehetőség a rovásírással aláírt kérelmek elfogadására, valamint a kérelmek feldolgozása során a rovásirással készült aláírásnak a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványokon történő feltüntetésére.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 9.§ (3) bekezdése alapján, aki a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény hatálya alá tartozik, az a közigazgatási eljárás során használhatja az adott nemzetiség nyelvét. Tekintettel azonban arra, hogy a rovásírás/rovásos írás a hatályos szabályozás alapján nem minősül nemzetiségi nyelvnek, a rovásírás alkalmazása a közigazgatási eljárás során nem lehetséges.

A fenti szakmai álláspontot erősíti meg a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.30.349/2015/4. számú ítélete és az azt hatályában fenntartó Kúria Kfv.ll.37.944/2015/5. számú ítélete is, amely a fentiekkel összhangban kifejti továbbá, hogy a jogalkotás által szabályozott jogviszonyokban a jogszabályok előírásainak kell érvényt szerezni és a tiltás hiánya nem jelentheti egy adott magatartás feltétel nélküli engedélyezését. A Kúria értelmezése alapján a személyi igazolvány kiállítását megelőzi és annak alapjául szolgál az anyakönyv. Az anyakönyvekről, házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 27. §  (1) bekezdés kimondja, hogy a hatósági igazolványban a magyar állampolgár az anyakönyv szerint Őt megillető nevet viseli, míg a (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvezésnél a magyar helyesírás szabályai irányadók. (…) Az írásbeli rögzítésre magyar nyelvterületen az államalapítás óta a latin betű használatos, (…) igy a hivatalos elárásban a székely-magyar rovás alkalmazására (…) csak a jogalkotó kifejezett engedélyével kerülhetne sor. A latin betűs íráskép alkalmazását támasztja alá a kormányrendelet azon rendelkezése is, hogy az írásjelrendszer, melynek elemeí az írott kis- és nagybetű betűkapcsolás és írásjelek Magyarország állampolgára vonatkozásában az íráskép szükségszerűen ezen jelrendszer elemeinek egyénre jellemző módon történő megjelenítése.”

A vezetői engedély aláírása vonatkozásában álláspontunk szerint a személyazonosító igazolványéval azonos gyakorlat követendő, figyelemmel a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról ás visszavonásáról 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 5.§ (4) bekezdésére, mely szerint „a vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 65. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas.” A vezetői engedély tehát a polgárok személyazonosítására is szolgáló hatósági igazolvány. A Kormányrendelet 24.§ (4) bekezdés értelmében a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait a vezetői engedély kiadására irányuló hatósági eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Kérem, hogy valamennyi, személyazonosításra alkalmas okmány kiállítása során a jelen szakmai tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően szíveskedjenek eljárni.

2016. augusztus 16.

Dr. Uzsák Katalin

dr-uzsak-katalin-rovas2

(Névátrovás: Sáfár Tamás munkája)

20160816-foigazgatoi-level

Rovás Infó válasza: Üzenjünk Budapestnek, elég a rovásüldözésből!

Pár napon belül találkozhat mindenki az plakáttal, amellyel üzenjük Budapestnek, hogy elég a rovásüldözésből!

uzenjunk_800px_latin_2

Aki szeretne részt venni az üzenet célbajuttatásában, az többféleképp vehet részt:

  • Igényeljen Ön is rovás aláírásos igazolványt az okmányirodában – vegyen részt a pályázatunkon!
  • Támogassa a rovásüldözésre felhívó plakátkampányunkat!
  • Töltse le, nyomtassa ki a plakát PDF  változatát és helyezze ki minél több okmányirodához!

(Rovás Infó)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share