Szakács Gábor és a margitszigeti rovásemlék

A Demokratában a rovásírásról szól Szakács Gábor cikke. Sajnos épp azzal kérkedik, amihez nem ért.

Rovásírás, a magyar hagyaték

A Demokrata e heti számában két oldalt szántak a rovásírás bemutatására, amely még a jobboldali sajtóban is ritka jelenség. A Szakács Gábor által jegyzett cikk történeti ismertetőnél a XX. századba érve találjuk az egyik melléfogást. Ma Magyarországon mindössze három élő ember ragaszkodik ahhoz, hogy az ún. margitszigeti kő rovásfelirata száz évnél régebbi. Erról így ír:

A rovásemlékek számát az is csökkenti, hogy a hivatalos tudomány egyes képviselői hamisítványként tekintenek rájuk. Ilyen a Budapesti Történeti Múzeum kőtárának pincéjében őrzött, Margit-szigeti kolostor falában talált rovásjeles kő, amelynek megtekintésére és tanulmányozására e sorok írója Friedrich Klárával 2002 júliusában kapott engedélyt. Az emléket a neves Csallány Dezső régész, múzeumigazgató és Pataky László mérnök, rovás-íráskutató vizsgálta 1966-67-ben. A kő jeleit mindketten  XIII. századinak tekintették (…) (Demokrata – 2016.09.07)

Értjük, hogy jó egy sorban szerepelni valódi tudósokkal (Csallány Dezső), de ez nem teszi hitelessé magát az emléket, amelyről maguk az alkotók vallották be, hogy ők karcolták a feliratokat – az Attila sírja 1921-es sci-fi nyomán. Ebben szerepel a mintaadó rovásfelirat.  Pataky László pedig László Gyula rokonságába tartozott, így aztán ő is hiába mondta Patakynak, hogy ismeri a csínytevőket, hiszen évfolyamtársak voltak…  A margitszigeti rovásemléket csupán az teszi fontossá és megőrzendővé, hogy a Tar Mihály féle rovásbetűknek állít emléket – a XX. század elejéről.

alt

Margitszigeti rovásfeliratos kő feliratai Csallány D. rajza alapján: “Szabó Jócsef”, P(i)ufsich (Gá)bo(r),
Tar Mihály második ábécéje szerint, alulról felfelé olvasva 

tar-2rovasbetusorTar Mihály ábécéi – MTA 1903-as bizottsági jelentésében

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:

Share