Az ősi magyar rovást “idegen” hatásoktól mentesen használni (kívánók) figyelmébe is. Hogy kell róni az angol szavakat: stroke vagy sztrók?
Stroke és a rovás
A rovók (és különösen az azt oktatók) előtt felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha olyan szó került a magyar nyelvű szövegbe, amely bizony nem magyar. Szakács Gábor merészen, egészen címlapoldalon tálalja, hogyan is kellene róni a stroke angol eredetű szót. Ez annak fényében izgalmas vállalkozás részéről, hogy épp a rovásírást hívta segítségül a felépülésében, erről szól a könyve. Így aztán lecsapott az agyvérzés a rovásfronton is:
Szakács Gábor: Ha lecsap a stroke… (rovással is)
Ez esetben tehát betű szerint írta át az angol szót, nem hangzósítás szerint. Ahogy Friedrich Klára sem hangzósítás szerint rója le (történelmi eredetű) nevét, mert nem FRIDRÍH, hanem bizony Friedrich van leróva:
Friedrich Klára neve rovással – betű szerinti átírás
(saját szerkesztésű rovás tankönyv címlapjáról)
Úgy tűnik tehát, hogy a Szakács-Friedrich házaspár szerint is van helye a betű szerinti átrovásnak, de ez nem sikerült nekik teljesen a Q, X, W-t tartalmazó szavak rovásításában:
Friedrich Klára hibás hangzósítási példái
Rovásírás tankönyv és szakköri ötlettár (2005-ös kiadás, 5. oldal, 2006-os kiadás 7. oldal)
Aquincum: Ha már az a “csúnya” Q betű helyett KV-t sikerült róni, akkor a C bizony K hangot takar, tehát itt is K rovásjelének kellene lenni. De ha maradtak volna a betű szerinti átírásnál, akkor a Q helyére K+V betűűépítményt kellene odatenni, így akkor maradhat a C-t jelölő rovásjel is. A Quartz esetében a TZ bizony C-nek hallatszik, de ott mégis betű szerint van átírva. De a Wesselényiben egy S lenne, ha hangzás szerint rónánk át, itt is maradt két SS a rovásváltozatban.
Mi a tanulság? Ezek után vajon hogy kellene róni a stroke szót? Olvasóink döntsék el.
Betöltés ...(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
