Sólyom Ferenc hívta fel a figyelmet, melyik a régebbi variánsa a latin K-t idéző Ö rovásbetűnek? Avagy kitől tanult Forrai Sándor?
Rövid vagy hosszú a kacsacsőr?
Az Unicode szabványba bekerült referenciajel a csíkszentmiklósi-csíkszentmihályi rovásemléken alapul, amelyre korábbi cikkünkben úgy utaltunk, hogy ugyan eredeti (ősibb forma), de pont úgy néz ki, mint a latin K betű. Ezért javasoltuk inkább a kisebb csőrős változat használatát, amely kevésbé emlékeztet a K latinbetűre. Azonban Sólyom Ferenc rámutatott arra, hogy ez a fajta megkülönböztetést (kicsi és nagy csőr) már Verpeléti Kiss Dezső megtette, hiszen egy hangra (Ö/Ő) hasonló jelet konstruált – épp ennek az emléknek a nyomán.
Mindazonáltal, a szabványosítók már módosították ezt a jelet rövidebb kacsacsőrrel, mintha ez lenne a referenciakarakter, erről írtunk korábbi cikkünkben. Ez az utólagos módosítás épp azért történt, mert így hasonlít inkább a Forrai Sándor ábécéjében szereplő Ö betűhöz.
Hibás hivatkozás az ISO/IEC 10646-os szabványra (forrás Wikipédia, Szerző: Szondi Miklós)
Pirossal jelölve a hibákat, kiegészítéseket (részleteket lásd ebben a cikkben)
Itt már rövid az Ö kacsacsőre, holott a szabványban hosszú a kacsacsőr.
Verpeléti Kiss Dezső találmánya (Sólyom Ferenc)
Sólyom Ferenc kutatásaiból kiderül, hogy Verpeléti Kiss Dezső 1932-es rovásmunkájában, ábécéjében szerepelteti először az Ö-Ő megkülönböztetéséhez. Eredeti rovásjel, 1501-es hosszú ágak: Ő, megrövidített ágak: Ö. Hosszú-rövid jelváltozattal különböztette meg a hosszú-rövid magánhangzókat, a többit is, és nem kutyult, mint manapság a Forrai Sándor betűsorban az Ü/Ű-nél láthatjuk.
Verpeléti Kiss Dezső rovás ábécéje (1933)
az Ö-Ő és Ü-Ű jelpárok piros körrel jelölve
Az első, minden hangunkra kiterjesztett rovásábécét Verpeléti Kiss Dezső szerkesztette. Vagyis minden modernizáló, modernkori használatra alkalmassá tevő igyekezet vele kezdődik, mondhatni ő a modern rovásalkalmazás atyja.
Minden jelet kiszögletesítve könnyen róhatóvá tett. Ezt veszik át a regős cserkészek, s ennek egyszerűsített változatát tanítják ma is kisebb eltérésekkel! Tehát a cserkész rovásábécéknek is Verpeléti lehet az atyja, de a születésénél ott volt az biztos!
Az 1932-ből ismert Verpeléti-féle rövidített szárú K a cserkészeknél kiszorította az ősapát, az 1501-es csíkszentmiklósi emlékből ismert K alakú jelet, (elvégre a rövid Ö-t jelölte – ahogy most a szabványban is referenciajelként szerepel). Forrai Sándor már ezt tanulta a cserkészeknél ifjonti korában, és erre emlékezett már vakon, mikor 1995-ben végre ő is teljes ábécét szerkesztett, hogy a modernkori rovástanításban ő is kivegye a részét. Forrai a felesége segítségével alkotta meg az ábécét, ő rajzolta a jeleket, aki nem kifejezetten volt járatos a rovásemlékek ismeretében, hogy korrigálhatta volna a hibás jeleket…
Forrai Sándor által javasolt rovás ábécé (1994) – sz Ö itt még hosszú kacsacsőrrel
Forrai Sándor utolsó rovás ábécéje
(Magyar rovásírás elsajátítása, 50. oldal, 1995, rajzolta Forrai Sándorné)
Az Ö rövid kacsacsőrrel
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
