Az Unicode-ba bekerült rovás ábécé jelekre való hivatkozás sem megy a rovás félreszabványosítóinak: nem azt tartalmazza ugyanis a szabvány, mint amit látni vélnek.
Kontárok fércmunkája – rovás ábécé hibás hivatkozásokkal
A magyarság rovásműveltségének örökségéből csupán töredék került be az Unicode egyetemes jelkészletébe, ami önmagában botrányos. Cikkünk most ennek egyik utóéletével foglalkozik, nevezetesen, hogy hivatkoznak az elfogadott osztrák-amerikai javaslaton alapuló szabványra azok, akiknek köszönhetjük a fércművet.
Az alábbi rovás ábécé önmagában egy variáció a lehetséges változatok között. Mivel úgy hivatkoznak rá, mint az ISO/IEC 10646:2015 szabványba került jelkészletre, akkor vessük össze azzal, ami az Unicode hivatalos táblázatában ténylegesen szerepel. A szembetűnő következetlenségeket mutatjuk be.
Hibás hivatkozás az ISO/IEC 10646-os szabványra (forrás Wikipédia, Szerző: Szondi Miklós)
Pirossal jelölve a hibákat, kiegészítéseket (részleteket lásd alább)
Old Hungarian NEM magyar rovás
Az osztrák-magyar szabványjavaslatban és most már a végleges szabványban is az Old Hungarian-t következetesen hibásan fordítják. Ugyanis minden kihalt írást OLD előtaggal jelölnek, tehát hibás és szakmaiatlan az a fordítás, hogy magyar rovás. Bizony írásunk neve a szabványban kihalt magyar. Minden más OLD előtaggal bíró írás listája itt tekinthető meg. Viszont minden élő írásnak az a neve, amit a használója ad, tehát véletlenül sem angol névnek kellene írásunk nevének lennie. De hát az osztrák-amerikai szabványjavaslatot támogatók ezt nem értették meg, vagy ami rosszabb, nem is akarták.
Jelek alakja
A szabványban szereplő referencia jelek formája arra szolgál, hogy referenciaként szolgáljon amikor a font/betűkészlet tervezők megtervezik a betűket vagy ennek hiányában ezt használják megjelenítéskor. Ahogy a latin betűkészletben is sok ezer féle betűtípus létezik, ugyanígy lehet több száz féle rovásbetűt is tervezni. Ilyen értelemben mindegy is, milyen jel-variáns került be a szabványba, megjelenítéskor tetszőleges fontot választva azt kapjuk, amit szeretnénk, megszoktunk.
Azonban árulkodó, hogy a fenti ábécében már másképp ábrázolnak néhány rovásjelet – akkor miért nem lehetett már a szabványosításkor alaposabban átgondolni a jel formáját?
- Rovás D: A szabványban helyesen szerepel, a fenti táblázatban viszont fejreállított I betűnek látszik. A D keresztvonala minden esetben középen megy át.
Rovás zárt Ë: Izgalmas kérdés, hogy az állítólagosan ősi jelformák között miért kaphatott helyet ez a hangunk? Ebből is látszik, hogy bármilyen jelet szabványosíthatunk, csak akarat kérdése. Sőt a szabványosított jelforma is helyes, hiszen a bolognai naptárboton is megjelenő – ma már a H hang jelölésére használt forma szerepel. Azonban a mai alkalmazás miatt nem ezt, hanem a fenti táblázatban is szereplő, E és É közé eső jelformát használhatjuk. Ezek szerint menet közben rájöttek, hogy a szabványban szereplő jelforma mégse alkalmas a mai használatra, de ez már eső után köpönyeg.
- Rovás Ly: A szabványban áthúzott LY szerepel, itt már visszakoznak és a gyakoribb variánst használják, ami helyes, de akkor miért van a szabványban ez a forma?
- Rovás Ö: A szabványban szereplő K szerű jelforma eleve problémás, a segédvonalak hangsúlyosan túlnyúlnak. (ez a kivételes forma a csíkszentmiklósi-csíkszentmihályi rovásemléken alapul). A fenti táblázatban már korrektebb változat szerepel, kisebb kacsacsőrrel, de a kérdés ugyanaz, mint előzőleg: miért nem lehetett a szabványban a referenciajelet javítani?
- Rovás Ü/Ű: Itt van a kutya elhantolva: ha egy rovás ábécé a szabványra hivatkozik, akkor nem kellene elfelejtkezni arról, milyen egyéb hangértékkel is bírhatnak a jelek, a szabványban ez esetben kénytelenek voltak jelezni. Tehát a bogárjelforma lehet Ü, Ö, de a Forrai Sándor ábécéjében Ű-ként is szerepel. Az ülőke forma pedig lehet Ü/Ű egyaránt. Ha már a fenti táblázatban hivatkoznak a saját szabványukra.
- TPRUS bogárjel: A szabványban eleve hibásan nevezik ezt a bogárjelet, melynek TPRUS a neve (ugyanis ez van odaírva a nikolsburgi ábécében – jelentsen ez bármit is). Helyette az került be, hogy ENT SHAPED (tehát ENT formájú), mert az ENT jel triplázásával állítható elő. De ez még nem ok arra, hogy ENT-szerű jelnek nevezzük, ha egyszer TPRUS a neve. A fenti ábécében azonban újabb fordulattal, egyszerűen ENT lett a neve, nyilván fel sem tűnt, hogy tőle jobbra lévő második jel az ENT. Viszont ha következetes lett volna a szerző a saját szabványtervezetéhez, akkor “ENT alakú” vagy “ENT formájú” lenne a betű neve. Ha meg a TPRUS-t írta volna ki, akkor viszont szembemegy a szabvány megnevezéssel…
E-betűzés
Kicsit mókás, hogy minden mássalhangzót E-vel írnak ki. Ennek ugyan van történeti előképe, de a mai gyakorlatban nem tesszük ki a mássalhangzó mellé az E magánhangzót (azért mással-hangzó, mert más hangzó is kell a kiejtéséhez). Ez a fajta jelölés ugyan be lett égetve a szabványba, de mindegyik rovás mássalhangzónak odaírták szerencsére a mai mássalhangzós párját, például így (EV/V, EZ/Z, EZS/ZS):
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
