Sulinet – rovás abc

A diákok által használt Sulineten a nyomdászat történelme fejezetben találjuk meg a rovás ábécét.

A rovásírás (Sulinet)

Thuróczy János, Mátyás történetírója, helyreigazítja elődei tévedését; a Chronica Hungarorum (1488 előtt) előszavában említi a székelyeket, s fogalmazásából világos, hogy közvetlen, egykorú ismeret alapján ír: „Ezek (ti. a székelyek) a szkíta betűket még nem felejtvén el, őket nem tinta és papiros segítségével, hanem pálcákra metszés mesterségével, rovás módjára használják.”

A közösnek mondható türk ábécé lényege a következő: 38 jelből áll, ebből 4 magánhangzó-, 34 mássalhangzójel. A mássalhangzójelek nagy száma onnan ered, hogy a legtöbbjének két, sőt több jele is van, amelyek a magánhangzókhoz alkalmazkodnak: egyiküket a mélyhangrendű, másikukat a magas hangrendű szavakban használják. Viszont az összes magánhangzót négy jelre vonják össze: a-e, i-i- o-u és ö-ü betűkre; ezeket azonban olykor ugratják is, kihagyják, kivéve, ha a szó végén állnak. Mind a mássalhangzó-szaporítás, mind a magánhangzó-ugratás a sémita ábécék közös tulajdonsága.

Innen származik a magyar rovásírás. Ismert voltáról számos régi szerző tanúskodik az egész magyar történelmen át, s ezek egyértelműen hun, szkíta vagy székely írásnak nevezik, minthogy a székelyek közt maradt fenn, a székelyek pedig a hunoktól származtatták magukat; nem egészen alaptalanul, lévén a hun nép is türk, mint a székely. A közös eredet hagyományát tartotta fenn Hunor és Magyar mondája, s a hagyomány ébrentartását ápolhatta a büszke tudat, hogy minden türk nép közt a hun volt a leghatalmasabb. Az írás népi eredetű hun nevében tehát nem találunk semmi lenézendő tudatlanságot. A rovásírás művelői gyanánt azonban minden kútfő egységesen és kizárólag a székelyeket nevezi meg. A tudományos irodalomban általában székely írásnak hívták, újabban azonban a szabatosabb és pontosabb magyar rovásírás lett a közhasználatú.

kep234_nagy_sulinet

A Sulineten fellelhető rovás ábécé (forrás nélkül ábrázolva) 

Rovás Infó megjegyzés:

A történeti elemzés a ma még túlsúlyosan reprezentált türk elméletet hozza előtérbe (azaz írásunk a türk íráscsalád részeként került meghatározásra), holott már világosan látszik Vékony Gábor által megkezdett kutatás nyomán: legfeljebb unokatestvéri viszony lehetséges a türk írásrendszerrel. Azonban közös őssel rendelkezik mindkét írás.

A mellékelt rovásábécé eredetije Balás Gábortól, a székely-magyar rovás megújítójától származik.

Balás Gábor rovasabc

Balás Gábor: a Székelyek nyomában (1983) könyvben szereplő rovásírásos ábécé

A Székelyek nyomában c. könyvében Balás Gábor hat oldalt szánt a rovás bemutatására és egy ábécét is szerkesztett hozzá. A Sulinet rovás ábécéjének forrásának felderítésével nyugtázhatjuk a forrás hitelességét, ami azért is jó hír, mert már többször előfordult hibásan átszerkesztett rovás ábécé a tankönyvekben – már ahol egyáltalán helyet kapott.

(tudasbazis.sulinet.hu – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share