Miskóci Ráró rovásírás történeti körsétáján Miskolc nevezetes rovásfeliratait veszi szemügyre.
Miskolc 1990 után született rovásfeliratai
(Rovásírás történeti körséta 3. fejezet)
A város szívében, a Herman Ottó Múzeumtól kezdjük a harmadik szakaszát a miskolci rovástörténeti körsétánknak. A múzeumban még időzünk egy kicsit, tisztelegve a két világégés között fiatalos lelkesedéssel tevékenykedő rovástudó tudósaink előtt.
Leszih Andor az akkor még Borsod-Miskolci Múzeum kinevezett őre, vezetője és Marjalaki Kiss Lajos Miskolc-kutató régész-történész, geográfus tanár közösen szerkesztettek egy saját rovásábécét az 1930-as évek elején, melyet Móricz Zsigmondnak is átadtak, mikor itt kutatott 1934-ben az egyik történelmi regényéhez adatokat gyűjtve. Móricz a baráti vendéglátást megköszönő levelezőlapján ezekkel a rovásbetűkkel írta köszönő sorait. A levelezőlapot ma is őrzi a múzeum.
Móricz Zsigmond rovásos aláírása (1934.03.28)
Mokry Mészáros Dezső „turáni” festőművész hagyatékát is őrzik, benne művészi rovásírásos tevékenységének emlékeit alkotásain, gyakorló tanulmánylapjain saját szerkesztésű, iparművészeti felhasználáshoz tervezett stilizált rovásábécéit, valamint képszerű, különleges rovásbetű építményeit, melyek a kínai és mongol írásjelekre hasonlítanak. Ő is a kultúránk turáni ősgyökereit a távol-keleten kereste – és nem a Tajga jegén, a szibériai őserdőben! Ahogy Csontváry a hun eredetet vallotta a festményein, Mokry alkotó lelke is ebbe az ősi gyökérbe kapaszkodott, életútja is hasonlatossá tette őket, de míg Csontváry óriási vásznakra festette áhítatos szent látomásait, Mokry a „miniatűr” világot, a meditatív lélek „csendes” kis kinyilatkozásait festette az ősmúltról. Számunkra mindezekért ő a „kis Csontváry”. A város határán kívül, a város felett, az 1600-as évek pestisjárványai után lett a tömegsírok helye a Tetemvár, melyet kezdetben Csontvárnak (!) neveztek. A nevek, elnevezések sorsszerű, különleges kapcsolódásai ezek, és itt Miskolcon!
A múzeum közelében találjuk a számunkra, miskolciak számára a Deszkatemplomot is megidéző népies szecessziós, „erdélyi stílusú” Kós-házat. A Magyar Építész Kamara és Építőművészek Szövetsége megyei csoportja és a Miskolci Városszépítő Egyesület otthona 1987 óta. Az erdélyi építész Kós Károly tervezte 1928-ban. A ház lépcsős előtérben áll Szervátiusz Tibor fából faragott különlegesen nagyméretű alkotása, egy Kós portré. Számunkra nyerses szépségén túl különlegessége, hogy rovásbetűkkel egy erdélyi népdal szövege van az oldalába belevésve. A művész még az ábécét is megadta hozzá, hogy bárki elolvashassa. És mégis kevesen tudnak róla. Érdemes megtekinteni.
Az utunk ezután felvisz az Avas oldalába, ahol a Martin János Szakképző Iskolát keressük fel. A panelépítésű homlokzatán egy különlegesség díszlik: fagyálló kerámiából az iskola neve rovásbetűkkel is ki van helyezve 2011 óta! Egy állami közintézményen a hivatalos neve rovással! Ez az egyetlen ilyen azóta is az országban. 1902-ben Fadrusz János, a kolozsvári Mátyás szobor zseniális szobrásza látomása volt, hogy eljön az idő, mikor a középületeinken latin betűk helyett a többezer éves ősi betűinkkel lesz a nevük felírva, büszkeségünket is kifejezve a múltunk értékeiért. A kerámia rovásfeliratnak van másolata is. Az épületen belül a mozgáskorlátozottaknak beépített lift ajtaja felett látható. Minden elismerés érte az iskola igazgatónőjének, Lénárt Györgynének, aki az ötlet gazdája volt. A tervezés Sólyom Ferenc munkája, a megvalósító keramikus Visi Judit volt, az iskola fazekas tanára.
Az Avas gerincén leereszkedve azonnal Hejőcsaba központjába jutunk, a két templom övezte körforgalomhoz. A református templom kertjében áll egy Wass Albert emlékoszlop, melyen helye lenne a székelyek megőrizte ősi rovásírásunknak, de a templom felőli kapubejárat mellett találunk egy hirdető táblát fából, mely pótolja hiányérzetünket: a szemöldökfáján rovásbetűket és számokat láthatunk: HEJŐCSABA 2012. A valamikor önálló falu határát már nem jelölheti rovásbetűs névtábla, de a szívét igen! A betűi azonosak a Martin iskola feliratával. A magyar vallás hívei így is őrzik őseik emlékét.
Innen egy másik, Miskolchoz csatolt falu református templomához, a görömbölyihez sétálhatunk. Csak 1956 óta létezik ez a kis gyülekezet, de lelkes kis közösség. A közpásztor alap nélküli házát adták nekik, ők alapot tettek alája, teret nyitottak benne, tornyot húztak rá, hogy harang lakjon benne. Majd a jelenkorban deszkaboltozatos mennyezetet nyitottak a padlástér helyére, karzatot, szószéket építettek fából, és erdélyi, kalotaszegi népművész faragásával díszítve bepadozták. Így belülről a Deszkatemplom kistetvére lett belőle.
2012-ben, a reformációra emlékezve emlékoszlopot állítottak: 400 évvel ezelőtt, 1612-ben lett Miskolctól elválva önálló e kis gyülekezet előde. A széles faoszlop alsó negyedén mind a négy oldalán rovásbetűket találunk! Emlékező feliratot, rovásbetűkből szerkesztett két nagy szakrális jelet és egy bibliai idézetet: LÉGY HÍV MINDHALÁLIGLAN ÉS TENEKED ADOM AZ ÉLETNEK KORONÁJÁT (Ján. jel. 2.10.) Miskolci Csulyák Gáspár ref. lelkész 1654-es rovássora ez, melyben először szerepel az É rovásjele. Itt ezzel a felirattal előtte is tisztelgünk.
Ha tovább megyünk innen, kiérünk Görömböly és Miskolc határába a pesti és a harsányi úthoz. Mindkettő mentén befelé jövet a hivatalos, latin betűs táblák mögött rovásbetűs tábla is jelzi az érkezőnek: MISKOLC e város neve, és büszke ősei kultúrájára. 2011. február 25-én, a kommunista terror áldozatainak emléknapján lett ünnepélyesen felavatva. A Magyarok Szövetsége és a Jobbik helyi szervezete közös érdeme, hogy Miskolc mind a nyolc bekötőútjára állítottak rovásfeliratos névtáblát.
Miskolc szívéből kifele haladva eljutottunk a határába, és közben egyre jobban a szívünkbe zártuk a megismert értékeinket, melyek rovásbetűi az egy Istent hívő, írástudó, büszke őseinkhez kötnek, hogy kövessük példájukat.
(Rovás Infó – Miskóci Ráró)
Kapcsolódó cikkek:
