Balázs Géza – Üdvözlő beszéd – 2008

Nyolc éve nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. Balázs Géza akkori beszédében a rovás is szóba került … egy iciri-picirit.

A mi nyelvünk

(Balázs Géza: Üdvözlő beszéd a Magyar Nyelv Múzeuma megnyitásán)

Mottó (1): „Anyanyelv: a bölcsőtől a koporsóig” (Dupka György)[2]

Mottó (2): „Az egyetlen egészen bizonyosan magyar valami, amit ismerünk és elismerünk, a magyar nyelv. A magyar nyelvet kétségtelenül belső adottságaiban élő, sajátosan magyar kultúra ereje feszítette olyan formává, amilyenné éppen fejlődött.” (Karácsony Sándor, 1985. 241.)

Mottó (3): „A hazai nyelv a nemzeti szeretetnek legszorosabb kapcsa még azoknál is, kiknek nemzete különböző részekre szaggattatott s egy testet többé nem tészen…”[3]

Nyelvünk zivataros századaiból…

Időről-időre fölvetik a filozófusok, néprajzkutatók, művelődéstörténészek, irodalmárok, nyelvészek, hogy valójában mi is a magyar? Vagyis: melyek a jellemző magyar tulajdonságok. A kérdésre Karácsony Sándor adta eddig a legpontosabb válasz. Legbiztosabb magyar jellemző csak egy van: a magyar nyelv. (Karácsony 1985. 241.)

A magyar nyelv Európa régi nyelvei közé tartozik. 1996-ban ünnepelte Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulóját. A magyarok több hullámban, a kettős honfoglalás elmélete szerint először már a VII. században, végleg azonban 896-ban érkeztek a Kárpát-medencébe. És ekkor már szórványos nyelvemlékekkel bizonyíthatóan magyarul beszéltek.

Magyarország 2000-ben ünnepelte az államalapítás ezredik évfordulóját. 1000-ben koronázták királlyá az államalapító Istvánt, akit később szentté is avattak. Hogy milyen nyelven történt a koronázás, nem tudjuk. A királyi udvarban leginkább nyilvánvalóan latin, kis részben görög, később német, lengyel, horvát nyelven is folyhattak hivatalos tárgyalások. Az alapnyelv, a mindennapi kommunikáció nyelve azonban egészen bizonyosan a magyar nyelv volt.

Rovásírás, írásjegyek

A magyar nyelv jelképszerűségét érintő, kimondottan szemiotikai jellegű konfliktus is kibontakozott az 1999-es frankfurti könyvkiállítás ürügyén. Frankfurtban természetesen Magyarország is bemutatkozott a könyvkiállításon. A kiállított könyvekkel kapcsolatban társadalmi vita is folyt, s egyesek meglehetősen harcosan képviselték, hogy a sokféle magyar könyv között kapjanak helyet a magyar rovásírásról (a latin betűs írást megelőző, illetve különösen a székelyeknél a XIX. századig élt régi írásról) szóló kiadványok.

A (magyar, székely?) rovásírás valóban alapvető magyar, magyar nyelvi szimbólum. A rockénekes Michael Jackson 1994-ben Budapesten forgatott egy zenei klipet, amelyben a helyi szereplők rovásírásos pólót viseltek. Rovásírásos póló, ábécé most is kapható Magyarországon. 2000 augusztusában egy általános iskolában országos rovásírás versenyt rendeztek. Kidolgoztak egy számítástechnikai programot, amely latin betűs szöveget alakít át rovásírásossá. Akad olyan szülő, aki gyermekének megtanítja a rovásírást, hogy titokban így tudjon levelezni.

Még folyik a gondolkodás, s valódi, gyakorlati szemiotikai kérdés, hogy mi szimbolizálja legjobban a magyar nyelvet? Biztos, hogy a rovásírás felhívó jel; de az is biztos, hogy a latin betűs magyar ábécében is vannak elgondolkodtató, szimbolizálható jelek. Ilyen gyakorlatilag minden kettős, y-ra végződő betűjelű mássalhangzó: gy, ty. Ilyenek az ékezetes, pontos magánhangzók: i, u ú, ü, ű stb. A latin betűket ismerő, nyugatról érkező külföldi rendszerint elhűlve torpan meg az első magyarországi helységnévtábláknál: Hegyeshalom, Győr. Szinte kiolvashatatlanok egy idegen számára.

alt

 

(A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság – eredeti teljes cikk)

Kapcsolódó cikkek:

Share