Vérszemet kapott az ERSTE Bank – ne nyisson nála számlát olyan, aki “nyomtatott betűkhöz hasonlatosan” ír alá. Ismét labancok a rovás ellen.
Labancok a rovás ellen
Mint ismeretes, a székely-magyar rovás, illetve a Kárpát-medencei rovás – melynek legbecsesebb emléke a Nagyszentmiklósi kincsegyüttes – magyar irányítású nemzetközi szabványosítását a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének hallgatója szervezésében, illetve az Osztrák Szabványhivatal hathatós támogatásával akadályozták meg. Bizonyára csak a véletlen műve, hogy a világ 10 legjelentősebb aranykincse – mint ismeretlen eredetű lelet – kétes jogalappal a Habsburgok által elrabolt sok más magyar kinccsel együtt még mindig Ausztria fennhatósága alatt van…
Erste Bank a rovás ellen
Egyik olvasónk szeretett volna az Erste Bank egyik fiókjában számlát nyitni. Ezt helyből elutasították, mert rovásos volt az aláírása. A dolog szépsége, hogy az azonosító okmányain is rovásos aláírás szerepel. Szerencsére még a 2014 augusztus 28-ai Okmányirodáknál bevezetett “tiltás” előtt szerezte meg alárovásos iratait, így ez továbbra is hivatalos iratnak minősül. Ezt sem fogadta el az ügyintéző, amelyre panaszkönyv került felvételre.
Ennek a vizsgálatnak az eredménye is megérkezett, az alábbi fejléces levél formájában.
A válaszlevélből kiderül, az ügyfél érdeke (!), hogy ne használja a rovásírást, mert az olyan mint a nyomtatott latinbetű, és az pedig nagy-nagy kockázatot jelent. Pedig bármely grafológus megmondja, nem a betűk származása, hanem a betűket alkotó vonalak lerajzolásának iránya, dőlésszöge, nyomási erőssége, megszakításának módja, ívelése (stb.) teszi eldönthetővé a kérdést, ki rótta.
Igen izgalmas kérdés, hogy a banki ügyintéző:
- Honnan tudja, hogy rovásírásos az aláírás? Esetleg része a banki alkalmazottak felviteli követelményei között a rovásábécé ismerete? Ez utóbbi akár örvendetes is lenne.
- Miért nem fogadja el a hivatalos iraton szereplő aláírást?
- Honnan veszi a bátorságot, hogy kijelentse, hamisítható az ügyfél aláírása?
- Tudja-e, hogy a magyaroknak saját írásrendszere van, miért lepődik meg a 100%-ban külföldi tulajdonban lévő bank magyarul beszélő alkalmazottja, ha valamely ügyfél így akar aláírni?
Éppen azért jó aláróni a bankban, mert kizárólag azt veszik figyelembe, amit az aláírás mintán a szerződéskötéskor magadunk, tehát ez nem feltétlenül egyezik a hivatalos okmányban lévő aláírással. Így az alárovás éppen hogy az azonosításhoz szükséges biztonsági színvonalat hivatott erősíteni. Biztosak vagyunk abban, hogy a banki ügyintéző sem lenne képes rekonstruálni az ügyfél rovásos aláírását, hiszen nem ismeri a rovásbetűket, ha ismerné, akkor el tudná olvasni, mi van odaróva…
Különös, s egyben árulkodó mondat a Bank részéről, hogy “bankügyei intézéséhez szíveskedjen másik pénzintézetet választani”. Akkor ezek szerint van olyan bank, ahol ez nem probléma, de ez felveti az egyenlő bánásmód elvének megsértését, azaz nyíltan deklarálta az Erste Bank, hogy magyarországi fiókjaiban nem lehet a saját írásunkat használni. Ezzel immár nemcsak az Okmányirodákat irányító állami szervezet, hanem már egy külföldi (osztrák) tulajdonban álló bank is deklarálta: Magyarországon tilos aláróni.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- Dúró Dóra kérdez, Pintér Sándor válaszol
- Rovásüldözés bírói segédlettel
- Abszurdisztán – Rovásbűnözés?
- Baj, ha rovás az aláírás?
- Jogi abszurd, érvénytelen aláírással
- FRISS: Be akarják tiltani a rovást!
- Magyar kincsek osztrák fogságban
- A rovás germánosítása
- Labanc rovás – október 23-ra
- Az idegen szabvány készítői
