Velestúr – korábban is próbálkoztak a szlovákok rovástörténelmet fabrikálni. S mit találtak a körmöcbányai hegyekben?
Rúna felirat a körmöcbányai hegyekben: Vajon átírják miatta a történelmünket?
A velestúri rúna feliratok felfedezése egyre jobban hasonlít egy detektív regényhez, ami egyre több sokkoló felfedezést tár elénk. A legújabbal a 62 éves amatőr történész Alan Dolog állt elő.
A titokzatos feliratokat, melyek állítólag idősebbek mint a Cirill és Metód által tökéletesített glagolita írás, a 19. század 60-as éveiben, a körmöcbányai Pavel Križko kutató fedezett fel és dokumentált. A legismertebb szöveget 1862-ben tárta fel és a Sokol (magyarul Sólyom) nevű folyóiratban meg is jelentetett. A várt elismerés helyett azonban csak megvetést és hamisítással való gyanúsítást kapott, elsősorban Michal Maturák katolikus lelkész részéről. A lelkész azt állította, hogy az egész nem más mint egy csalás, amit Ő (Križko) talált ki.
A velestúri feliratot először maga a felfedező fejtette meg, de ez a megfejtés nem bizonyult helyesnek. Néhány évtizeddel később a morvaországi kutató Antonín Horák fordította le. Mai (szlovák) nyelven így értelmezhető:
,,Az északról érkező Silian lerombolta Körmöcbányát és Túrócot és az összes erődöt Túrócok után (mögött) 280. évben”.
Ez valódi felirat, és tényleg 1700 évvel ez előttről származik? Erről a mai napig heves viták folynak.
Egy felirat ami nem stimmel
Križko a velestúri feliraton kívül felfedezett még egy sírkövet is a Smrečník (magyarul Fenyves) hegy lejtőjén is a következő felirattal: ,,A sírok a hegyek istenének szántóit takarják”, továbbá a Körmöcbányáról Velestúrra vezető út mentén egy kő töredékét a következő szövegrészlettel: Vesna istennő neve, áldozóhely – áldozat. A mozaik utolsó darabja egy régi üzenet rúnákkal (rúna írással) a Horné Pršany (Felső Peresény) közelében található vadászház mögött meglelt kődarabon található. Bela Poll (Poll Béla – a szerk) történész szerint erről Križko is tudott, de a megfejtése nem bizonyult meggyőzőnek: Tegyétek földdel egyenlővé Krisztus király hegyét, temessétek be az árkokat. A megfejtett szövegben 36 jel (betű) található, míg a kövön csak 33 a felkiáltó jellel együtt. Méghozzá mintha egészen más jeleket (rúnákat ABC-t) használtak volna, mint a velestúri feliratban. 100 évvel később Horák lerajzolta és átírta a szöveg megfejtését: Nálunk megszűnt az úr támadása, a sarkunkba vannak, erőt gyűjtenek (erősödnek).
Ám ahogy az amatőr történész Alan Dolog felfedte, mindkét előző megfejtő több mint valószínűleg vallási meggyőződésből csak találgattak. Szerinte a szöveg helyes értelmezése egészen másképp hangzik. Ezzel a hegyen talált feliratok története egészen más mederbe sodródik.
,,Velestúrt a közelmúltig többé-kevésbé lezártnak tekintettem. Tényleg úgy nézett ki, hogy Maturának igaza volt, amikor Križkot csalással (hamisítással) gyanúsította. A velestúri feliratot a 280-as évvel azért találta ki, hogy a magyaroknak és németeknek bebizonyítsa, hogy a szlávok már itt voltak az időszámításunk elejétől. De amikor visszatértem a Felső Peresényi kőtől, és a lefotózott rúna feliratot lefordítottam aszerint az ABC szerint, amit úgy mint én is, a korábbi megfejtők állítottak össze, szinte sokkot kaptam.” – mesélte Alan Dolog.
A felirat, amely azonos technikával vésett, azonos időjárási viszontagságok között, azonos felületen mint a velestúri, megfejtésem szerint így hangzik: ,,Nálunk keresztényeknél vakság uralkodik!” A felirat alatt a szerző aláírása és titulusai. Érthető kijelentés, ami kizárja a kétségeket.
Otthagyta a feleségét a töröknek
Már a felkiáltó jel a mondat végén elárulja, hogy a felső peresényi és a többi velestúri felírat nem a 280. évben íródtak. Az írásjelek csak a középkortól lettek ismertek, továbbá a Juliánus naptárt is csak 800. 12. 24.-től kezdték használni amikor a használatáról döntött Nagy Károly császár. Ez azt jelenti, hogy ha a felírat 280-ban lett volna a kőbe vésve, akkor az akkor használt Róma alapításától (753) kezdődő naptár szerint lennének az évek számolva, és a készítője 1033. évet írta (véste) volna, nem a 280.-at. A felső peresényi kövön található felirat alatt egy szignó (aláírás) is található: Pils, fa-ot.
,,Ezzel kezdődött az én kutatásom. Emlékeztem egy szerzetesre (papra), aki Dobsinán – ahonnan én is származom – rövid ideig tevékenykedett – állítja Alan Dolog. Gašpar Pils volt a neve (1526-1606), és ahogy a sárospataki evangélikus kollégium professzorai titulálták- szerzetes, pap volt. Egy részt az egyház reformációjának lelkes harcosa volt, viszont más részt egy nagyon gyáva ember. Ugyanis, amikor 1584-ben a törökök betörtek Dobsinára, ő az erdőbe menekült, a szülési fájdalmakban szenvedő feleségét pedig a gyilkos török horda kénye-kedvére hagyta. A nőt a törökök magukkal hurcolták, és az úton Fülek felé belehalt a szülésbe. A történtek után Pilst megutálták Dobsinán, és el kellett menekülnie. A könyvében, ahol leírja a török támadást említi a ,,kereszténység vakságát”, ami a kő feliratán is szerepel. És nem csak ez. Pils mint a sikertelen reformátor, valószínűleg szükségét érezte a kereszténységben való csalódottságát a világgal megosztani, hagyni egy örök üzenetet. Ám, ha az egyházat így, nyilvánosan kritizálta volna, és még a nevét is aláírja, a biztos halál várt volna rá. Hiszen a dobsinai elődje, Andreas Fischer Körmöcbányáról is így járt, akit mint eretneket Bebek Ferenc parancsára a krasznahorkai vár tornyából a mélybe vetettek. Valószínűleg ezért csinált, vagy inkább csináltatott Pils feliratot a régmúlt történelemben összeállított rúnákkal (rúna írással). A feliratot a forgalmas út közelébe csináltatta, hogy a jövőben megtalálhassák és megfejthessék. – magyarázta Alan Dolog, akinek már csak az összefüggést kell megtalálnia Dobsina és Körmöcbánya között. Magyar történészektől származó Pils életrajzokból, és más iratokból megtudta, hogy a 16. században Körmöcbányán tartottak több evangélikus zsinatot, ahonnan Pils a foglalkozásából kifolyólag nem hiányozhatott.
A harcok viharában
A felirat készítője kilétének a feltárásán kívül Alan Dolog szerint, még figyelemre méltó az a tény is, hogy Pilsnek a velestúri felirat készítéséhez szüksége volt az akkori levéltárak anyagából is meríteni. Ugyanis a Silianok véres hadjárata pontosan egybe esik azokkal a viharos időkkel, amik akkor átsöpörtek Európán.
,,A Silianok, akik a Vandálok közösségébe (törzsébe) tartoztak, az időszámításunk elején indultak el Skandináviából a Juts félszigeten keresztül déli irányba. Megálltak Sziléziában, aztán folytatták útjukat tovább dél felé. 271-ben azonban a római katonák Aurélius császár vezetésével kiűzték őket a Duna északi partjára, majd 277-ben Probus császár vezetésével tovább északra a vág fölé (mögé). 280-ban a kövön található felirat szerint viszont utat törtek Túrócon keresztül délre, aztán elindultak Erdély felé, ahol bizonyíthatóan megállították a rómaiak a Maros folyónál. Tehát, ha Silian ebben az időben lerombolta Körmöcbányát és Túrócot, fényes bizonyíték arra, hogy a szlávok jóval korábban Közép-Európa területén voltak, mint ahogy a hivatalos történészek állítják. Továbbá Körmöcbánya létezéséről több mint 1700 évre visszamenőleg beszélhetünk. Lehet, hogy ekkor még csak egy telep volt pár aranyásóval a patakban. Nehéz elképzelni, hogy lett volna valamilyen vonzáskörzete mint városnak. Körmöcbánya a Túróc kapuja volt, ami akkoriban fontos erődítmény volt a magas hegyekkel bekerítve.” – teszi hozzá Alan Dolog, akinek az állításaival egyetért az ismert történész Dr. Rudolf Irša is.
Ha ezek az állítások igazak, nemcsak Pavel Križkát mentik fel a hamisítás (csalás) gyanúja alól, hanem megváltoztathatják a (szlovák) történelmünket is. Ez által Körmöcbánya gazdagodna egy olyan kőbe vésett bizonyítékot a létezéséről, amelyet bármelyik európai város megirigyelhetne.
A kutatás folytatódik
A rúnaírások titkát még jobban felfedné a már említett Smrečníki (fenyvesi) sírkő, ami viszont csak kép formában maradt fenn. Az aratók üzenetével ellátott kő, több mint valószínűleg a velestúri hegy környékén található elásva.
,,Számomra kétféle lehetőség (magyarázat) létezik. Ez a felirat vagy az aránylag érthetetlen (megfejtetlen) protoszláv nyelven autentikusan inspirálta Pilst, vagy ez a szerzetes csináltatta (véstette) egy kőfaragóval, vagy bányásszal. Az sem biztos, hogy aki csinálta, egyáltalán értette-e amit néhány ezüstért csinált. Hogy tovább léphessünk, meg kell találni ezt a követ. Ha sír van alatta valamilyen felszereléssel (lelettel), szén-izotópos vizsgálattal meg lehet állapítani a korát. A kutatás tehát folytatódik.”-reménykedik Alan Dolog, és ha a követ nem is neki személyesen sikerül megtalálnia, sikerülhet akár egy véletlenül arra járó turistának is.
„Úgy gondolom, hogy ezen a területen van mit megcsodálni. Az úton Velestúr és Smrečník között található a Chata Hostinec (ez egy erdei vendégfogadó lehetett, ma inkább turista szállásnak mondhatnánk), ami még Mária-Teréziára is emlékezhet. Az utazók és vásárosok felfrissülésére szolgált útban Besztercebánya felé. De lóállomáskent is számon tartották, ahol az utazók pihent lovakra cserélhették a fáradt lovakat. Arról is beszéltek, hogy ha a figyelmetlen utazó azt mutatta, hogy sok pénze van, nem biztos, hogy leért a völgybe lévő városba. Ehhez a mondához lehet kötni akár a sírkő létezését is. Elképzelhető, hogy a Pavel Križka emlékét lázas erőfeszítéssel bemocskolni kívánó Michal Maturák ásatta el a sírkövet.” – véli Alan Dolog.
Az egyik ilyen útját a körmöcbányai hegyekbe az író barátjával Jozef Bánášsal tette meg, aki ezen a helyen talált ihletet az új regényéhez.
A szlovák eredetiből fordította: Mátyás Zoltán
(zivot.cas.sk- eredeti szlovák nyelvű cikk + további képek, 2015.01.20.)
Kapcsolódó cikkek:
