Balázs Debóra és Tubay Tiziano nyilvános kurzusa a Pesti Bölcsész Akadémia szervezésében.
Ősi írások kultusza a középkorban és reneszánszban
Kutatásunk a középkorban és reneszánszban megfigyelhető írásrendszerek iránti lelkesedésre fókuszál, de míg egyikünk csak magyar, addig másikunk nemzetközi kontextusban vizsgálódik. Több olyan kora újkori esemény volt (a nyomtatás feltalálása, Bizánc eleste, antik kéziratok menekítésére Budára, Velencébe, Rómába, a földrajzi felfedezések stb.), amely, többek között, a latintól különböző írásrendszerek iránti érdeklődést is fokozta.
A korai reneszánsz humanisták, mint Francesco Petrarca, Poggio Bracciolini, Coluccio Salutati kezdték meg az antik kéziratok gyűjtését, megkezdődött az európai gondolkodás gyökerét jelentő antik szövegek fordítása latinra, majd népnyelvre. Kiváló példája ennek Marsilio Ficino neoplatonista munkássága, a Janus Pannoniusnak ajánlott Lakoma-kommentárja vagy Hermész Triszmegisztosz Corpus Hermeticumjának fordítása. Az 1450-es évekre tehető az európai, mozgóbetűs könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg), ami nemcsak információs robbanást eredményezett, hanem jelentős mértékben táplálta a betűvetés és a betűk iránti lelkesedést. A reneszánsz idejére datálható a monoalfabetikus titkosírásnál jóval bonyolultabb polialfabetikus rendszerek feltalálása, aminek Alberti, Trithemius, Vigenère és Giovan Battista della Porta voltak a legeredményesebb tudósai. A hatékonyabb titkosítási módszer elterjedése mindenesetre nem vetette vissza az ábécék készítése iránti szenvedélyt sem. Egy valamire való reneszánsz tudós, alkimista írásrendszert alkotott tanai titkosítására, a túlvilággal, az angyalokkal való kommunikációra és még hosszasan lehetne sorolni, milyen okok által vezérelve.
A nagy földrajzi felfedezésekkel számtalan új benyomás érte Európát, ezek között vannak az újabban megismert kultúrák rejtélyes írásrendszerei is. A korszakban leginkább népszerű egzotikus írás azonban nem ezek közül került ki: az ősi egyiptomi írás volt az, melynek megfejtésére a legtöbb kísérlet történt. Bár technikai újítások jelentős szerepet játszottak a humanizmus elterjedésében és kiteljesedésében, az egzotikus írások tömegesen pedig az újkorban jelennek meg (az útinaplókba lejegyzett másolatokban és az Európába érkező műtárgyak mintájára metszeteken és antikizáló műtárgyakon), nem mehetünk el szó nélkül a középkori források tipikus bejegyzései mellett sem. Eddig kevéssé kutatott középkori emlékek és újkori visszhangjuk bemutatására és értelmezésére vállalkozunk.
Az előadás sorozat másik témája a székely írás (közkeletű nevén székely vagy magyar rovásírás), a székelyekhez kötött, titokzatos régiség. A tudósakat XIX. és XX. század fordulóján, ill. a XX. század első felében igen foglalkoztató írásrendszer iránt a rendszerváltozást követően újult meg az érdeklődés, a ’90-es évek jelentős felfedezései azonban inkább a kérdéseket, mintsem a válaszokat gyarapították. Az előrelépéshez mindenekelőtt az eddigi eredmények összefoglalása volt nélkülözhetetlen: a kutatástörténeti áttekintés immár átfogó bibliográfiával és eddig nyomtatásban kiadatlan források fényképhasonmásaival hozzáférhető vált. Az előadások során először a székely írás történet- és nyelvtanírói említéseit tekintjük át, a másodjára a szakirodalomban legtöbbet tárgyalt emlékekkel, különösen a legkorábbiaknak ítélt feliratokkal és kéziratokkal, valamint az írásrendszer eredetével kapcsolatos jelenlegi elképzelésekkel ismerkedünk meg.”
I. 2016. február 9, kedd 18.00
Görög, héber és latin írásrendszerek mint vendégszövegek – Balázs Debóra
A vizsgálatom korpuszát olyan ábécék adják, melyeket első pillantásra véletlenszerűen jegyeztek le kódexekbe vagy nyomtatványokba. Kérdéseim a következők: miért jegyezték le őket? Kik jegyezték le őket? Mely ábécéket jegyezték le a leggyakrabban? Milyen következtetéseket vonhatunk le az ez utóbbi kérdésekre adott válaszokból? A vizsgált kódexekbe a három szent nyelv ábécéit, a görögöt, hébert és latint jegyezték le ismeretlen kezek. Tollpróba csupán, vagy annál mélyebb tartalom rejlik a megörökített írásrendszerekben?
II. 2016. február 16., kedd 18.00
A szláv-glagolita abécé, a rúnaírás, gyors- és titkosírások – Balázs Debóra
A középkorig visszamenő tradíciója van a szláv- glagolita ábécé eredetét Szent Jeromoshoz kötni, akit sokáig az aethicusi Cosmographia szerzőjének is véltek, sőt a glagolita szerzetesek betűiket az egyháztanítótól eredeztették. A hiedelem széles körű elterjedésével Jeromos lett a szláv ábécé feltalálója és a liturgia szláv nyelvre fordítója. Ezzel a hagyománnyal tudományos szinten Karl Pertz, majd később Julia Verkholantsev foglalkozott elmélyültebben. Verkholantsev 2014-es könyvének címválasztásban is nagy szerepet játszhatott a téma máig tartó népszerűsége és eladhatósága, ugyanis a címben felvetett álláspontot, mely szerint Szent Jeromosnak szláv betűi lettek volna, könyvében egyértelműen cáfolja. Heinz Löwe 1976-os Aethicus Ister und das alttürkische Runenalphabet című tanulmányában Aethicus betűit az ótörök és magyar rovásírással állította párhuzamba, Vékony Gábor 2004-es könyvében pedig a kárpát-medenceivel. Az említett tanulmányokat figyelembe véve úgy vélem, sokat nyerhet az irodalom- és nyelvtörténetírás azzal, ha végigtekintünk Aethicus Ister ábécéjének középkori befogadás történetén. Az első kéziratos említésektől kezdve hogyan alakul a kozmográfia és azon belül az írásrendszer megítélése és említése? Milyen kontextust kap a fiktív vagy valós szerző az évszázadok során, illetve mi befolyásolta azt? Előadásomban erre keresem a választ. Aethicus ábécéje mellett be fogok mutatni más, a középkorban és reneszánszban népszerű ábécéken is, így a rúnaíráson, valamint gyors- és titkosírásokon.
III. 2016. február 23., kedd 18.00
A székely írás a magyar krónikáshagyományban és nyelvtani munkákban – Tubay Tiziano
A magyar történetírásban Kézai Simon óta hagyományozódik, hogy a székelyek saját, a latintól eltérő írásrendszert bírnak. A toposz a krónikákban és a történetírók munkáiban a hun-történet részeként bukkan fel, a kora újkori nyelvtanírók a héber nyelvrokonság bizonyítékát látták benne. Az első előadás a szöveghagyományt hivatott áttekinteni.
IV. 2016. március 1., kedd 18.00
A székely írás hiteles emlékei és eredetének kérdése – Tubay Tiziano
A székely írás emlékeinek korpusza jelentősen gazdagodott Sebestyén Gyula máig meghatározó monográfiája, A magyar rovásírás hiteles emlékei (1915) óta, különösen a feliratos emlékek száma gyarapodott örvendetesen. Arra vállalkozunk, hogy a szakirodalom által a legfontosabbnak ítélt emlékeket, illetve az emlékek datálásával és a korpusz értelmezésével kapcsolatos problémákat bemutassuk, valamint megismerkedjünk az írásrendszer eredetével kapcsolatos jelenlegi elképzelésekkel.
Ajánlott olvasmányok:
- Walter BERSCHIN: Greek Letters and the Latin Middle Ages. From Jerome to Nicholas of Cusa. Trans. Jerold C.
- FRAKES, The Catholic University of America Press, Washington D. C. 1988.
- Bernhard BISCHOFF: Mittelalterliche Studien, Ausgewählte Aufsätze zur Schriftkunde und Literaturgeschichte, I–III, Stuttgart, 1966–1981.
- SEBESTYÉN Gyula, A magyar rovásírás hiteles emlékei, Bp., MTA, 1915.
- SÁNDOR Klára, A székely írás nyomában, Bp., Typotex, 2014.
- TUBAY Tiziano, A székely írás kutatásának története, Bp., OSzK, 2015.
Pesti Bölcsész Akadémia
A Pesti Bölcsész Akadémia nem titkolt hivatása, hogy megmutassa a széles közönségnek, miben rejlik a fiatal kutatók számára a bölcsészettudomány szépsége és öröme. A programsorozatot a hallgatók és az oktatók közös lelkesedése hívta életre. Ennek jegyében az ELTE BTK doktori iskoláinak hallgatói nyilvános előadásokat, kurzusokat tartanak a legkülönfélébb témákban. Az előadók kutatási eredményeikről, kedvenc témáikról beszélnek. Bemutatják az őket foglalkoztató kérdéseket, és megosztják saját olvasataikat, megformált véleményüket az érdeklődőkkel, majd az előadásokat követően beszélgetésre hívják a közönséget. A Bölcsészettudományi Kar nyitott egyetemmé válik, és kitárja kapuit minden érdeklődő felé.
Médiapartnerek: Prae.hu, Kortárs Online, Műút Portál, FUGA, No Kredit Magazin
(Pesti Bölcsész Akadémia – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
