Írástörténeti érdekesség a “Székely Köztársaság Külügyminisztériumából”, ahol a hivatalos iratok is rovással íródnak. Vissza a jövőbe…
Hogy is nézne ki egy hivatalos rováslevél?
Izgalmas gondolatkísérletre lelt Olvasónk, amely nem más, mint a “Székely Köztársaság Külügyminisztériumának” közigazgatási dokumentuma – ahogy az kell, rovással. Bár ki tudja, hogy ezek után nem kerülnek-e elő hasonló “történelmi dokumentumok” pl. Pozsonyból, ahol a tót atyafik épp most próbálják a rovásírás-történelmüket (is) valahogy összekalapálni.
A cikkben említett Székely Köztársaság ugyan önálló államiságal nem bír, de a létező székely nemzet saját írással rendelkezvén miért ne használhatná hétköznapjaiban, s akár a közéletben, a közigazgatási dokumentumaiban, vagy személyi irataiban a székely-magyar rovást? Szerencséjükre a jelenlegi Romániában még nem tiltották be a rovás aláírást sem, ellentétben azzal, hogy ma Magyarországon ez szomorú gyakorlat a közigazgatásban…
Addig is kíváncsian várjuk, vajon Magyarország Külügyminisztériumában – esetleg az érintett szakszolgálatoknál – van-e valaki, aki el tudja olvasni az alábbi levelet, amelyet Japánba címeztek 🙂
A rovást a gyakorlatban használó Olvasóinkat pedig arra buzdítjuk, hogy olvassák el a levelet és keressék meg benne a hibákat.
Székely levél, székely rovással
(Ruszinkárpátalja – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek: