Új-Zéland – Magyar szó és rovás

alt

A kivándorolt magyarok is olvashatnak a rovásról – Új-Zélandon is.

sajto-zelandMagyar szó – Új-Zéland magyar közösségének folyóírata

A 19. században érkeztek meg az első magyar bevándorlók Új-Zélandra; volt, aki ideiglenesen, átutazóként, volt, aki 48-as menekültként és volt, aki az aranyláz miatt kereste fel a szigetországot. Nagyobb hullámban a második világháború után, majd 1956-ban érkeztek, amikor szám szerint 1099 magyar menekült Új-Zélandra. A magyarok többsége Auckland-ben, Christchurch-ben és a fővárosban, Wellingtonban telepedett le. Mind a három városnak van kinevezett tiszteletbeli magyar konzulja. Az alig több mint kétszáz éves országnak, amely mára sokszínű, magabiztos és saját identitással rendelkezik, közel 2000 magyar emigráns lakója és 1500 ideiglenesen itt tartózkodó magyar látogatója van. A fővárosban szerkesztik Hídvégi Ferenc vezetésével a Wellingtoni Magyar Közösség hírlevelét Napsugár néven és itt adják ki az új-zélandi magyarok országosan terjesztett, negyedévenként megjelenő lapját, a Magyar Szót is.

A Magyar Szó első száma 1990 szeptemberében jelent meg a Wellingtoni Magyar Közösség körleveleként. Egy év elteltével, 1991 szeptemberétől, a hatodik számtól kezdődően átalakult és az új-zélandi magyarok országos közlönyévé vált. Alapítója Szentirmay Pál volt, az egykori új-zélandi magyar tiszteletbeli konzul. Kiadó-szerkesztői és wellingtoni konzuli munkáját lánya, Szentirmay Klára vette át. A szerkesztői és tervezői munkát Máté Tünde végzi. A folyóirat 100., jubileumi számát 2010 júliusában jelentették meg mellékletként

A Magyar Szó folyóirat célja őrizni az új-zélandi magyar közösség értékeit és tájékoztatni az új-zélandi magyar vonatkozású eseményekről. A folyóirat magyar és angol nyelven jelenik meg. Talán Beckné Dekker Mária, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott munkatársának szavaiban találunk erre magyarázatot: „A kisebbségben élő magyaroknál a beolvadás a legnagyobb probléma mindenütt. Új-Zélandra különösen igaz, hogy a második generáció már kevésbé vagy egyáltalán nem tud magyarul.” (Kácser Anikó/Új Ember/2005. április 24.).

A Magyar Szó közel negyven oldalas, képekkel teli színes folyóirat. Első oldalai mozaik-info jellegűek, ízelítőt adnak a tartalomból. Több sorozatot is közöl. A Magyarországi hírek-ben a Kárpát-medencében történő eseményekről számol be, a Magyar konzuli hírek-ben felhívásokat közöl, ugyanakkor tájékoztat az eljárások és kötelezettségek világában, az Emberek és történetek-ben új-zélandi magyar sorsokat mutat be, a Híres magyarok-ban magyar nevezetes személyiségek életéről mesél, Szellemi értékeink-ben magyar irodalmunk nagyjait mutatja be, mint Füst Milán vagy Illyés Gyula élete és munkássága. A Barangoló-ban Magyarország vidékeit ismerteti, a Kuckó gyermekekhez szóló versek és népmesék, a Humor jó kedvre derítő viccek, a Főzzünk magyarul jellegzetes hazai ételek receptjeivel szolgál, az Emigrációs hírek-ben pedig a letelepedéssel kapcsolatos tudnivalókról számol be.

Az Új-Zélandi magyar hírek-ben beszámol az új-zélandi magyar közösségek eseményeiről Christchurch-ből, Auckland-ből, Dunedin-ből és Wellingtonból. Bemutat egy-egy művészt és annak műveit. Magyar költők verseit jelenteti meg magyarul és angol fordításban. Érdekességeket ismertet, mint a székely–magyar rovásírás története vagy a konduktív pedagógia. Beszámol a Panoráma Világklub programjairól, az Ausztráliai Magyar Baráti Kör találkozóinak rendezvényeiről. Megtalálhatók benne a sportesemények ismertetése és a hirdetések is, mint például: tanfolyam – bevezető a magyar nyelv és kultúrába, magyar nyelv kezdőknek is. A folyóirat impresszummal zár. A Magyar Szó megrendelhető bárhol a nagyvilágban éves előfizetéssel, ára 47, Ausztráliában 45, Új-Zélandon 40 új-zélandi dollár.

(Népújság – eredeti cikk)

 

Kapcsolódó cikkek:

Share