Dúró Dóra kérdez, Pintér Sándor válaszol

abszurdisztan2

Abszurdisztán fényes elméjű vezetői a világon először a csonkaországban merték hivatalosan is betiltani nemzeti írásunkat. Pintér Sándor válasza – egy éve.

Cinizmus a parlament (kisbetűvel) falai közt

Mint korábban beszámoltunk, a Belügyminisztériumhoz tartozó KEK KH törvénysértő (átértelmező) módon a Földön elsőként Magyarországon próbálja hivatalosan is tiltani, üldözni nemzeti írásunkat. A “hivatal” főosztályvezetője – bizonyár felsőbb ihlet hatására – belső körlevélben írta felül a hatályos törvényeket, a színfalak mögött az Okmányirodák dolgozóival ellehetetleníttetve a székely-magyar rovással aláírt személyi okmányok kiadását.

A botrányos eset után Dúró Dóra kérdezte a belügyminisztert, aki érdemben nem válaszolt semmire.

Kövér László Úrnak,
az Országgyűlés elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi OVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján írásbeli kérdést kívánok benyújtani az Igazságügyi Minisztériumot vezető miniszterhez mint a tárgyban illetékes minisztérium vezetőjéhez “Miért akadályozza meg – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Okmány-felügyeleti Főosztályának vezetője az állampolgárokat az aláírásra vonatkozó jogaik gyakorlásában?” címmel. ” benyújtott kérdésemre – választ írásban várom.

Tisztelt Miniszter Úr!

A magyarság számos, tiszteletre méltó kulturális kincse között különleges helyet foglal el az ún. rovásírás. Ez az írásmód – latin betűs írásmódra történő áttérés után is évszázadokon keresztül fennmaradt a magyar kulturális identitás részeként. A rovásírás ma újból reneszánszát éli, számos civil szervezet, kulturális egyesület foglalkozik elfeledett örökségünk újrafelfedezésével – manapság sokak számára újra identitásuk részévé vált anyanyelvünk hangalakjainak ezen írásképpel történő rögzítése.

Az 1992. évi LXVI. 5. § (13) bekezdése szerint: “A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.” Vagyis – törvény szerint az az íráskép számít érvényesnek, amit a polgár használ és ismer el. Dr. Csatári László, – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Okmány-felügyeleti Főosztályának vezetője azonban levélben tiltotta meg – hozzá tartozó szervezeti egység dolgozóinak, hogy elfogadják azon állampolgárok kézjegyét, akik az ún. rovásírással – vagyis ezen írásképpel – rögzítik nevüket. Világos, hogy a főosztályvezető úr részéről ez nem jogszabályszerű, ugyanis nem jogosult annak meghatározására, hogy az állampolgár milyen írásképet használjon. A hazai német kisebbséghez tartozók például egészen nyugodtan használhatnának gót betűset, – szerbhez tartozók pedig a Cirill-ábécé szerintit, és így tovább. Az idézett jogszabály rendkívül demokratikus: világos, hogy – cél maga az identifikáció, anélkül, hogy az aláíró polgárt kulturális identitásában befolyásolná, számára azzal kapcsolatban bármit előírna, vagy bármire kényszerítené.

Abban az esetben, ha az állami szerv ezzel ellentétesen viselkedik, sérti – közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CLX. törvényt, amely szerint :

1. § (2) – közigazgatási hatósága hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során – szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni. 

2. § (1) Az ügyfeleket – hatósági eljárásban megilleti – törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
(2) – közigazgatási hatósági e járásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye – törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyf?l és az eljárás egyéb résztvevője – törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. 

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti – tisztességes ügyintézéshez, – jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.

A fentiek tükrében az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni Miniszter Úrtól:

  1. Kérdésem kézhezvétele el őtt értesült-e már Miniszter Úr – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Okmány-felügyeleti Főosztálya vezetőjének súlyosan jogsértő gyakorlatáról?
  2. Fog-e személyi változással járni – Főosztály élén az, hogy a jogszabályok maradéktalan betartásával megbízott vezető jogsértő módon a Hivatalhoz forduló ügyfeleket akadályozta jogaik gyakorlásában?
  3. Tervezi-e Miniszter Úr, hogy – kiemelt fontosságú állami hivatalok vezetői számára jogi ismereteket tartalmazó továbbképz ő tanfolyamokat szerveznek annak érdekében, hogy – vezető beosztásban dolgozó kollégák megfelelő módon ismerjék és alkalmazzák munkaköreik elégséges ellátáshoz szükséges jogszabályokat?

Várom érdemi válaszát!

Budapest, 2014. november 6.
Tisztelettel: Dúró Dóra

Válasz:

Tisztelt Képviselő Asszony

A 11920. számú “Miért akadályozza meg – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Okmány-felügyeleti Főosztályának vezetője az állampolgárokat az aláírásra vonatkozó jogaik gyakorlásában?”  cirnű irásbeli választ igénylő kérdésére válaszul – következőkről tájékoztatom:

A polgárok személyi adatainak és lakcimének nyilvántartásáról szóló 1992 . évi LXVI. törvény meghatározza, hogy – a törvény alkalmazása szempontjából – az állampolgár aláírása születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

Fentiek alapján nincs lehetőség rovásírással aláírt kérelmek elfogadására, valamint ? kérelmek feldolgozása során – rovásírással készült aláírásnak – személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványokon történő feltüntetésére. Tájékoztatom Képviselő Asszonyt, hogy álláspontom szerint – KEKKH tárgyban érintett valamennyi munkatársa jogszerűen járt el, – szakmai irányítói intézkedés célja amelyaz okmányügyintézői gyakorlat jogszabályi keretek között történő egységesítése, ezáltal az ügyfélbarát közigazgatás megerősítése volt – megvalósult, ezért nem tartom indokoltnak munkajogi intézkedés megtételét.

Budapest, 2014. november 18.

Dr. Pintér Sándor, miniszter

Kapcsolódó cikkek:

Share