A XIX. század végén Zichy Jenő ismerte és használta a rovást – egy szignója felett rovásos bejegyzést is tett.
Gróf Zichy Jenő (1837-1906)
Korának közéleti személyisége, magyar szakíró, politikus, Ázsia-kutató, sőt az MTA tiszteleti tagja is volt.
Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével.
Harmadik expedíciójának megkezdése előtt, 1895. március 31-én az Országos Casinóban előadást tartott terveiről. Az előadás során beszámolt több évtizedes előkészületeiről, a hazai és az idegen ősmagyarságra vonatkozó dokumentumok tanulmányozásáról. Az orosz birodalom akkori határain belül végzendő kutatásaihoz megszerezte az orosz cár és kormány engedélyét, támogatását. Kapcsolatba lépett az akkori orosz tudósokkal is, kikérve tanácsaikat. Az 1898-as, több hónapos harmadik kutatóútjára, melynek tervezője, szervezője és egyben mecénása is volt többek között útitársaiul választotta dr. Szentkatolnai Bálint Gábort is, akinek a rovásos névjegyét már bemutattuk. Ezen expedíció alkalmával Mongóliában “a székely rovásírásra emlékeztető sírfeliratokat” találtak.
Rovásbejegyzés Zichy Jenőtől
A Központi antikvárium aukcióra bocsátott könyvei között felbukkant egy rovásbejegyzéses kiadvány is: Zichy Jenő, gróf: oroszországi és keletázsiai expeditiójának beszámolója (1897-1898). (1899). A kötet első levelére ragasztott kártyán a szerző autogramja, datálással (Bp., 1896. VI. 8.), fölé székely rovásírással a “remélve tenni Z J” szöveget írta. Az I betű helyett az egy segédvonal többlet miatt GY betű olvasható, de egyértelműen I-nek szánta. Mivel nevének kezdőbetűit is lerótta, ezért Zichy Jenő is azok közé tartozik, akik le tudták róni saját nevüket, ahogy útitársa, Szentkatolnai Bálint Gábor is.
Rovásbejegyzés: “Remélve tenni Z J” – 1896-ból
(Wikipedia – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
