Ha külföldön érdekes turistalátványosság a rúnaírás, akkor Magyarországon a rovás töltheti be ugyanezt a szerepet.
Rúnaírás és meseszép viking hajó
Bevallom, a film alatt kicsit fészkelődtem, mert már nagyon kíváncsi voltam a skanzenszerűen megépített egykori viking lakóházra. Nem is kellett csalódnom. A hely az oslói Bygdoy-félszigeten található szabadtéri múzeumhoz hasonlatos, a szobákban megelevenedtek az egykori lakók mindennapjai. Ebben a monumentális hodályban a látogatók még a szerszámokat is kipróbálhatták, illetve részt vehettek egy korabeli viking vacsorán.
Bár nem volt sok időnk, igyekeztünk elmerülni a 9-11. századi viking élet valamennyi rejtelmében. Már a 8. században megindultak a viking kalandozások Dániából és Norvégiából az európai kontinens atlanti partjai, valamint az angol és az ír szigetek felé. A vikingek mozgékonyságát azok a hajók tették lehetővé, amelyekből egyet az itteni múzeumban is kiállítottak.
Hogy mindent felderítsünk, a főnöki háztól oda-vissza három kilométert kellett gyalogolni. Nem lett volna ezzel semmi probléma, ha az úton nem vág az arcunkba az eső, és nem akar bennünket ledönteni a lábunkról a szél. De ha már eljutottunk ide, nem tántoríthatott el minket a tipikus norvég őszi időjárás. Mentünk, meneteltünk, és közben láttuk, hogy kísérőink az erdő közepén rúna írásjeleket ragasztottak a fákra.
A vikingek anno úgy tartották, hogy ezt az írást a titkos tanok félszemű istene, Odin ajándékozta nekik. A legrégebbi rúnaírásos feliratok 150-ből származnak. A kor legismertebb tárgyi emlékei azok a rúnakövek, amelyek a koppenhágai Nemzeti Múzeumban találhatók. Gondolták volna, hogy ezt az írást idehaza is tanítják a skandináv szakos hallgatóknak? Mi az, hogy tanítják! Vizsgázni is kell belőle. Elnézve ezeket a jeleket, nem lehet egyszerű a dolog.
(…)
(origo.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
