Ha magyar a vendég, miért ne lehetne rovásos a lángos étlap? Felvidéken meg különösen…
Füleki lángos
Van Füleken egy lángosbüfé. Ilyen van szinten minden sarkon, de ebben a büfében egy igen meglepő felfedezésre bukkan a vásárló. Mivel Füleken a magyarok aránya jóval 50% fölött van, teljesen természetes, hogy az árjegyzék kétnyelvű. Csakhogy ebben a büfében az árjegyzék székely-magyar rovással is fel van tüntetve, nem kis csodálkozást váltva ki néhány vásárlóban. Sőt, még a számok is rovásosak…
Gratulálunk a kezdeményezéshez és kívánjuk, hogy minél többen kapjanak kedvet a példa követéséhez.
Várjuk olvasóink leveleit!
Ahogy az szokott lenni a magyar ugaron, az államhatalomba kapaszkodó aktuális törtető réteg kifejezetten gyanakodva viseltetik minden önjáró, nem központilag irányított identitáselem iránt. Így járt nemzeti írásunk, melyet a török-tatár, Habsburg, kommunisták és az “utódállamok” barkácsolói mellett a jelenkor magyar (?) uralkodói sem kímélnek. A székely-magyar rovás nem része a “hivatalos” magyar jekléprendszernek, a Nemzeti (?) Alapatantervenk, a hungarikumoknak … stb.
Ismét a nép fiain a sor, hogy megtartsák és fejlesszék ősi örökségünk mindaddig, míg valóban a magunk urai nem leszünk. Várjuk tehát a jó példákat, hogy megosszuk és népszerűsíthessük őket.
(Rovás Infó – olvasónktól)
Kapcsolódó cikkek:
