Sajátos, nem hagyományos megoldást választottak Ráckeve bevezető útjain a rovás oszlopok feliratához: alulról felfelé kell olvasni.
Egység – sokszínűség
Nemzeti írásunk rohamos fejlődésének lehetünk tanúi az elmúlt évtizedben, melyeket mi sem jelez jobban, mint az egyre szaporodó rovás helységnév-feliratok a Kárpát-medencében. Bár döntő többségében már az egységes Kárpát-medencei székely-magyar rovás helynévtáblák – közel 1000 db – adják meg a korszerű rováshasználat által a magyar összetartozás vezérfonalát, sok eltérő (jelkészlet, anyag, megjelenés, stb.) helynévfelirat is található rovással.
Mindez jelzi a rovás gazdag hagyományait, fejlődési lépcsőit, illetve az útkeresést is a korszerű használat és a hagyományápolás viszonylatában. Minden új tábla, oszlop, illetve egységes és egyedei megoldás örömteli eseményt jelent a rovótársadalom számára. Feltéve, ha a felirat szakmaiságában és kialakításában nem hagy maga után kívánni valót, azaz hibátlan.
A rovás írásirányai
Nemzeti írásunk jelkészletének érdekessége, hogy minden betű egyedi formával rendelkezik, tehát tükrözve, vagy fejjel lefelé sem téveszthető össze másik jellel – viszonyításképp nézzük csak a latin b, p, d betűket. Az írás- és olvasásáirányt a betűk irányultsága határozza meg, így az általános jobb-bal, vagy a ritkább bal-jobb irányú rovásszöveg értelmezése nem jelenthet gondot. Függőlegesen is adott a szabadság – elvileg, de ott már nem segít a irányultság … ezért is fehér holló gyakoriságú a rovástörténetben a lentről-felfelé történő írásirány.
Ráckeve oszlop készítői valamiért mégis ezt választották …
Ráckevén öt oszlop került felállításra a város bejárataihoz, amelyre székely rovásírással írták fel a város nevét. A faragott oszlopok felállításában a Duna Baráti Kör is segédkezett. Az alkotásokat Nemes Ferenc fafaragó művész készítette.
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
