Obrusánszky Borbála beszélgetett Dimádzsáv Erdenebátorral, aki a hunok írására is talált utalásokat.
A hunok és a csúcstechnológia
Vannak-e olyan emlékek a távoli földön, amelyek közösek a Kárpát-medence hunjainak, magyarjainak hagyatékával?A meglepő válaszokról és egyezésekről a hazánkban, többek között Erdélyben is kutatásokat végző szakembert kérdeztük.
-Milyen hun nyomokat talált a Mongóliától nyugatra fekvő térségben?
(…) A régi írás, a rovás is hasonló lehetett mint a korabeli írásmód, a magyarok ráadásul mai napig használják a rovást! Nálunk (Mongóliában) a hun sírokból eddig 28 rovásjel került elő, de vannak olyan sziklafeliratok, amelyeket talán hun rovásírással írhattak, türk nyelven ugyanis nem érthetők, nem értelmezhetők.
– Ezek szerint bizonyítható, hogy a hunoknál az írásbeliség mindennaposnak számított?
Arról, hogy a hunoknak volt írásuk, bizonyítékaink állnak rendelkezésre, a kínai források alapján is. Kr. e. 195-ben például a kínaiak és a hunok szerződést kötöttek, és a hunoknak is volt kancellárjuk, akit bicsécs-nek neveztek – ez az írnok szóként maradt meg a mongolban. Sok szó esik a hunok írásáról más keleti forrásokban is: leírták, hogy fekete tintával írtak a papírra, s megemlítették, hogy a hunok írása “nagyon csúnya”, olyan mint a “madárnyom”. Ez a nem túl hízelgő jellemzés ugyanakkor azt takarja, hogy eleink körében mindennaposnak számított, hogy papírra vetettek bizonyos dolgokat.
A másik, fontos vizsgálandó, íráshoz tartozó jel a billog. Nálunk nagyon sok olyan ősi nemzetségjel, billog található meg, amilyenek a hun sírokból is előkerültek, de felismerhetőek a magyar állatbillogokon is, majd szinte ugyanezek tűnnek fel a mongol nagykánok érméin is. Ilyen a Nap és villa jele, de egyértelmű közös nemzetségjelek találhatóak a közép-ázsiai hun érméken is. Ezek kétségbevonhatatlan módon a hunok közös kulturális hagyatékához tartoznak, amit a magyarok és a mongolok is megörököltek.
(Obrusánszky Borbála)
(Kárpátia 2015 szeptember-október)
Kapcsolódó cikkek:
