Rumi Tamás szerint nem a semmiből jött a székely írás. Kézdivásárhelyi könyvbemutató beszámoló.
Kézdivásárhelyi rovásos könyvbemutató
Pénteki, a hagyományőrző napok keretében tartott előadásán a rovásszakértő Rumi Tamás példát mutatott abból, hogyan kell témájával magas szinten foglalkozni.
Rumi elmondta: ő maga, valamint a Rovás Alapítvány és a rovas.info honlap csapata a néhai Vékony Gábor által képviselt vonalat folytatja, miszerint a székely(magyar) rovás nem a semmiből bukkant fel, hanem szerves folyamodványa azon írásoknak, amelyek a Kárpát-medencében korábban éltek, s amilyen például a nagyszentmiklósi kincs (8–9. század) egy részén is szerepel. Büszkék lehetünk mi, székelyek, mondta, hiszen Európában jelenleg négy élő írásrendszer van: a latin, a görög, a cirill betűs, valamint a székely(magyar) rovás.
A rovást napi szinten művelni kell, hangsúlyozta, és fel is mutatott két könyvet, a rovással írt Egri csillagokat és Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! című kötetét, amelyet ők adtak ki. Nem titkolt céljuk azoknak a diákoknak a megszólítása, akik cserkészeten vagy iskolában megtanultak rovást írni-olvasni, és szeretnék fejleszteni tudásukat.
A másik bemutatott mű Hosszú Gábor: Rovásatlasz című könyve volt, amelyben a szerző nagyon tisztán és átláthatóan vázolja fel a székely rovásnak a más írásrendszerekkel való kapcsolatát, az egyes rovásjelek fejlődését az időben (nyilván, a példák között számos, a tájainkon felfedezett rovásjel is található.) A könyvben a Kárpát-medencei rovás 11. századi használatát, továbbélését Hosszú Gábor például azzal szemlélteti, hogy a torjai feliraton a Kászon, Kászun név szerepel. (Hányan tudjuk egyáltalán, hogy Torján rovásfeliratot találtak? Ennyit értékeink megőrzéséről, hasznosításáról – szerk.)
A könyvek bemutatása mellett Rumi Tamás beszélt arról, hogy rovással foglalkozni nem magyarkodás, nem székelykedés, hanem a lehető legtermészetesebb dolog, mivel az szervesen hozzátartozik kultúránkhoz. Ennek az értékőrző szemléletnek köszönhető, hogy Magyarországon és a Kárpát-medencében mindenfelé elindult egy mozgalom a rovásírásos helynévtáblák kitételére. Azért, hogy ezt segítsék, a rovas.info honlapon közzétették a Kárpát-medencei magyar helynevek rovásos jegyzékét. Az önkormányzatoknak, civil csoportoknak így nem kell szakértőt keresniük, egyszerűen kinézik településük nevét, és kiteszik a táblát.
Szerinte a székely autonómia ott kezdődik, hogy kitesszük a rovásírásos helynévtáblát is, amivel nem bántunk senkit, csupán önmagunk előtt elismerjük, a magyarság (a székelység) két írásrendszerrel is rendelkezik. Rumi arra a kérdésére, hogy Kézdivásárhelyen van-e rovásos helynévtábla, sajnos, tagadó választ kapott.
Rumi Tamás szerint a Kárpátokon túl is nagyon sok rováslelet található.
A moldáviai Orheiul Vechi-i (Régi Várhely) feliratnak még nincs olvasata
Sántha Attila
(hirmondo.ro – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
A Hungarikumok konferenciát immár harmadszorra rendezték meg a Parlament Főrendiházi termében. Történelmi eseményen ezúttal a rovásírás is helyet kapott, a Rovás Alapítvány által.