Udvarhelyi lelet: latin olvasat?

A székelyudvarhelyi rovásos tégla lehetséges olvasata új iránnyal bővült – lehet, hogy latin a nyelve.

Latin nyelvű rovásfelirat?

Elsőre talán meglepőnek tűnhet, de nem zárható ki, hogy a rovás jelkészlettel latin nyelvű szöveget rögzítettek. Ennek lehetősége azután merült fel, hogy eleddig senki nem tudott értelmes magyar nyelvű szöveget kiolvasni, pedig jó minőségű, hosszabb fennmaradt rovásfeliratról van szó, amelynek hitelességéhez kétség nem fér, hiszen tervszerű ásatás révén került napvilágra. A 15-16. századi rovásírás töredék két hónappal ezelőtt került elő Székelyudvarhelyen, a Székelytámadt várban zajló ásatások során.

A felirat készítőjéről feltételezzük, hogy egyaránt ismerte a latin nyelvet (mint pl. papként) valamint székely létére a saját írásrendszerrel, a székely-magyar rovással is képben volt.

A lehetséges megfejtéshez vezető úton feltételeztük továbbá, hogy nemcsak a rovás ábécét ismerte készítője, hanem annak írásának sajátságait is, így azt is, hogy mássalhangzó kettőzést nem jelöltek.

rovasirasos_tegla_b_szamozva

Rovásos tégla – e tanulmányban vizsgált részletek

A felirat tisztán olvasható része: T ULI AN VOT

  • A feliratot kiegészítjük a lehetséges mássalhangzó duplázással: L helyett LL (2-es részlet)
  • A felirat jobb szélén betűtöredék látszik, amely ferde állású vonaldarabja a rovás S, G, L valamelyikére utal, ezek közül az S-t valószínűsítjük. (1-es részlet)
  • A felirat bal végén a T rovásbetűre illesztett kis segédvonal I jelenlétét sugallja, helyszűke miatt a T betűvel összevonva. (4-es részlet)

Ezzel rekonstruált feltételezett szövegrészletünk tehát: ST ULLI AN VOTI.

Azt állítjuk tehát, hogy ennek a feliratrésznek latin nyelvre jellemző szerkezete és szókészlete van. Elsőként tehát azt bizonyítjuk, hogy lehetséges a latin nyelvi szerkezet igazolása. Ez akkor igaz, ha a tégla letört darabja tartalmazza az alanyt (ez ismeretlen), s van állítmánya is. A létigének nincs helye elöl, ezért mindenképpen szükséges a meglévő szöveget kiegészítő feliratrészt feltételezni, amely az alany. A létigét az EST = van szó adja. Így az alábbi mondatszerkezet áll elő:

(alany) (E)ST ULLI AN VOTI.

Ehhez hasonló mondatszerkezet pl. a “Repetitio EST mater studiorum” (Ismétlés a tudás anyja). A latin szöveg rekonstruált tartalma pedig:

Valamelynek ……-je vagy vajon fogadalom?

Vegyük sorban:

  • ……. : (alany)
  • EST: van (létige)
  • ULLI: valamelynek
  • AN: vagy vajon
  • VOTI: fogadalom

Az mindenesetre látszik, hogy a hiányzó alany szintén fogalom (nem tárgy, nem élőlény), amely valamilyen minőségi viszonyban áll a “fogadalom” fogalmával.

Radírozás nyoma

A feliratnak van egy fontos – készítéskor felülbírált részlete – a 3-as részletet jelölő terület. Világos, hogy először rovás V-t rótt a még nedves téglába, majd visszatömködte a betűt alkotó vonalakat. Mi volt ennek az értelme? Rájöhetett, hogy kihagyta az AN szót, ezért a bal szárára építette fel az A betűt, s utána N-et. Ezután láthatjuk ismét a rovás V jelét, immár megfelelő helyzetben. Ezúttal viszont nem látjuk a szóközt jelölő pontozást, amit megelőzőleg jelzett a szavak közt.

rovasirasos_tegla_b-iEnnek ára volt, mert ezzel helyet vesztett, így a maradék betűk már torlódnak, olyannyira, hogy az utolsó betű nem is fért ki. Azért is gondoljuk ezt, mert a VOT feliratnak latinban nincs értelme, de a toldalékkal ellátott változatok közül az I jöhet számításba, mert ez megjelenik a T tetején segédvonalként. Így értelmeztünk egy vonalrészletet, amelynek segítségével teljessé tettünk egy szót. Látjuk tehát, az AN nélkül más értelme volna a feliratnak.

Téglaméret, avagy a hiányzó szövegrészlet hossza

A középkor téglaméretek ismeretében meghatározható a hosszabbik oldal, s ebből rekonstruálható a hiányzó betűk száma. A tégla kb 12,5 x 27 cm befoglaló méretű lehetett. Így olyan szót kell keresni, amely nem hosszabb 2-3 betűnél.

székelyudvarhelyi tégla_korvonal

(Rovás Infó – Rumi Tamás)

Kapcsolódó cikkek:

Share