Udvarhely – Rovásmarketing? 1

Számos korai székely írásos emlék Székelyudvarhely környékéről származik, de a város határain belül most találták meg az elsőt. De vajon nem modern kori hamisítvány-e? Hogyan dönthető el? És mi szerepel rajta?

Augusztus elején a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Facebook-oldalán izgalmas hír jelent meg. A múzeum munkatársai eddig ismeretlen székely írásos emlékről közöltek képet, s mindjárt játékot is javasoltak az oldal olvasóinak: „segítsenek” megfejteni a feliratot. A hírt eddig valamivel több mint félszázan osztották meg, megfejtési javaslat már jóval kevesebb került az oldalra, és az emlék jelentőségéhez képest a későbbi újraposztolások sem keltettek különösebben nagy érdeklődést – legalábbis ahhoz képest, hogy valószínűleg az írás története alatt soha nem ismerték annyian a székely ábécét, mint ma. Egy olvasónk a nyest véleményét is megkérdezte az olvasatról és az emlékről.

Rovásmarketing

A múzeum arról számolt be a közösségi oldalán, hogy a Székelyudvarhelyen lévő Székelytámadt várban zajló régészeti munkák jelentős új ismereteket hoztak, elsősorban a vár egykori fölépítését – a kapuk helyét, a falak vastagságát – illetően, és értékes leleteket is találtak, többek között kereszttel díszített csempét. A legnagyobb közérdeklődésre a múzeum szerint mégis egy tégladarab számíthat, mert ezen székely betűk láthatók. A híradást rövid ismertető követi a székely írásról – hogy betűírás, jobbról balra halad, vannak benne betűösszevonások, nem kell kiírni a magánhangzókat, és éppen ezért nem mindig könnyű elolvasni a székely feliratokat. Ez adta az ötletet, hogy a nagyközönséget is bevonják a betűk kisilabizálásába – de nem titkolja a múzeum, hogy „gyakorlott szakembert” is megbízott a felirat megfejtésével, azt viszont nem árulták el, hogy kit. Természetesen képet is közöltek a most talált emlékről – az oldalon már jól, de a fotósnak láthatóan okozott némi fejtörést, hogy hogyan kell forgatni a téglát, mert a centiméter fejjel lefelé áll a felirathoz képest (vagy a tégla a centiméterhez képest).

A hírt és a felhívást sok helyi portál is átvette: néhány órával később már közölte az Udvarhelyi Hírportál, a Krónika, délután a Székelyhon, és teljesebb kép kedvéért riportot is láthattak a Digital 3 tévé nézői az ásatásokról, ebben alaposabban szemügyre vehették a feliratot hordozó téglatöredéket is. A híradások a felirat megfejtésére helyezik a hangsúlyt, ez több szempontból is érthető. Részben mert a múzeum maga is ezt tette, és az írások többsége a múzeumi oldal szövegének enyhe mutációja. A múzeum is okkal cselekedett így, vélhetően arra gondolva, hogy a nagyközönséget elsősorban a felirat tartalma érdekli, s ezzel tud sok ember megmozgatni, márpedig a rejtvényjáték nyilvánvalóan kampányakció, lehet vele az oldalnak új követőket, a múzeumnak új látogatókat szerezni – ez itt nem valamiféle fejcsóválás, semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy kulturális intézmény is próbál a 21. században élni. (A feliratot egy korábbi hírben is említették már, a közönség bevonása későbbi ötlet.)

A játéknak azonban a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Miklós Zoltán szerint van még egy funkciója: egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ez „egy tudatosítási folyamat is, hogy megvan Székelyudvarhely első rovásírásos emléke”, s nem az a lényeg, kinek lesz igaza az olvasatot illetően, mert „a tégla feliratának megfejtése túlmutat a váron, hisz az komoly mikrotörténeti darabja Udvarhely történelmének”.… (folytatatás következik)