A latinbetűs folyóírásról kezdenek leszokni nyugaton – a rovás írásrendszer viszont még el sem jutott idáig.
Kell-e folyóírás a 21. században?
Finnországban kigolyózták az alaptanterv követelményei közül a folyóírás oktatását. Kézírást ugyan továbbra is tanulniuk kell majd a finn kisiskolásoknak, de a 2016-os tanévtől csak a nyomtatott kis- és nagybetűs írás elsajátítása kötelező. A tanítók az azt támogató iskolákban önszorgalomból a jövőben is oktathatják a betűkapcsolás rejtelmeit. A folyóírás, vagyis a szavakat alkotó betűk összekapcsolásának tudománya helyett a jövő tanévtől minden iskolában kötelező viszont tanítani a tízujjas gépelést. A döntéshozók ezt azzal indokolták, hogy ennek lényegesen nagyobb hasznát veszik az iskolapadból kikerültek: azt az időt, amit eddig a diákok a gyakorlatban jóformán hasznavehetetlen készség elsajátítására pocsékoltak el, nemcsak a jóval gyorsabban megtanulható gépelésre, hanem más technológiai ismeretek megszerzésére, például alapszintű programozásra fordíthatják.
Finnországban már-már tradíció, hogy rendhagyó oktatáspolitikai reformokkal igyekeznek bebetonozni élmezőnybeli gazdasági és társadalmi pozíciójukat. Nyersanyagokban, ásványkincsekben nem nagyon dúskálnak, így a tudásra, az innovációra, a kutatásra-fejlesztésre összpontosítanak. Eddig ez be is jött: az 1970-es évek végén még az európai átlag alatt teljesítő országból három évtized elteltével minden szempontból a kontinens egyik éllovasa, a szomszédos Svédország riválisa lett.
A betűkapcsolás tanítása terén tanúsított engedékenységük mégis felborzolta a kedélyeket Európa-szerte. Hasonlóra eddig a kontinensen csak Franciaországban vetemedtek, ám rövid kitérő után, az ezredfordulón visszaállították a korábbi követelményrendszert. Eközben Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban a folyóírás oktatása kikerült a központi tantervekből. Amerikában az utóbbi egy-két évtizedben a tanítók annyira elnézők voltak a kézzel jóformán kizárólag nyomtatott kis- és nagybetűkkel író kisiskolásokkal szemben, hogy elvétve akadt olyan diák, aki mégis készségszintűvé gyakorolta a betűkapcsolást. Végül tavalyelőtt hivatalosan is kihagyták a központi alaptantervből a folyóírást. A lazaságot nem minden tagállam üdvözölte: Észak-Karolina, Idaho, Indiana, Kalifornia, Kansas, Massachusetts és Utah állam iskolái állami tanterveikben nem mentesítették a nebulókat a folyóírás-tanulás alól.
(…)
Mindennapos használatra szánt, vagyis a kézírás felgyorsítását célzó folyóírásos verzió a beszéd megörökítésére ma forgalomban lévő jelkészletek mindegyikének van: a görög, a cirill vagy a latin ábécé betűi mellett a kínai és japán jeleknek is. Legfeljebb azoknak a jelkészleteknek nem fejlődött ki folyóírásos verziójuk, amelyek még a szövegmásolatok tömeges elkészítését biztosító eszközök (papirusz, pergamen, papír, tinta) megjelenése előtt a süllyesztőben végezték. A rovásírás kurzív verziójával meglehetősen körülményes lett volna fába vésegetni a közlendőt.
(…)
A dőlt írás tanításával az 1980-as évek végétől fővárosi és vidéki iskolákban egyaránt kísérleteztek. A dőlt írással behatóbban megismerkedő pedagógusok lelkes támogatása ellenére azonban nem sikerült azt a zsinórírás hivatalos alternatívájaként meghonosítani. A dőlt írás tanítását vezetőtanárként pedagógusoknak oktató Kutiné Sahin-Tóth Katalin szerint ennek bagatell okai voltak. Az egyik döntő kifogás az volt, hogy az alsó tagozatos tankönyvek zsinórírásos példamondatokat tartalmaztak. Sokan – alaptalanul – úgy vélték, hogy az enyhén ferde tartás ártalmas a gyerekek gerincének, vagy hogy a parabolaívek és azok kapcsolódásának begyakoroltatása miatt elhúzódik az írástanulás folyamata. A tanítók túlnyomó többsége ráadásul ódzkodott attól, hogy az új tanítási módszert megtanulja. Sokan inkább ki sem próbálták, pedig Kutiné szerint a kézírás egy-két hét gyakorlással átprogramozható. Így fordulhatott elő, hogy míg a legtöbb latin betűt használó nyelvben, így az angolban, a franciában, a németben, a spanyolban, de még a cirill betűs oroszban is jobbra dőlő betűkkel írnak, a magyar kisiskolások a mai napig az 1930-as években bevezetett Luttor-féle zsinórírás alapjaiban változatlan álló betűit kénytelenek megtanulni.
(Index.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
