Évtizedes küzdelem eredménye: a kultúrhatalom már nem tudja tagadni a rovásműveltség létét. A következő szokásos lépés a rátelepedés és ferdítés lesz?
Aczél elvtárs 3 T-je
A tiltás, tűrés és támogatás – mely rendszer erős gyökeret eresztett a baloldali diktatúrák alatt, a mai liberalista kultúrpolitika idején is él és virágzik. Nemzeti írásműveltségünk nyílt pusztítása és tagadása az elmúlt 2 évtized alatt burkolt tiltássá és nyilvános tűréssé változott. De már megfigyelhető mind a hatalom részéről, mind pedig a “véleményformáló” liberális megmondóemberek részéről egyfajta hivatalos rovásdogma kidolgozásának igénye is. A cél a már jól ismert recept szerint valamilyen “értéksemleges” fél- (vagy negyed-) igazság, a “merjünk kicsik lenni” hornista ideológia, valamint a lehető leghasználhatatlanabb “hinnivaló” kidolgozása és taníttatása.
Ebben az ún. rendszerváltoz(tatgat)ás elmúlt majd 3 évtizedében a szélsőliberális nómenklatúra járt élen a lehető legnagyobb károkozást megcélozva. Nem véletlen, hogy ma is a volt SzDSz-es fészekljából származó “szürkeállomány” figuráiba botlunk lépten-nyomon. A székely-magyar rovásműveltség eljelentéktelenítésében pl. a volt SzDSz-es képviselő, Sándor Klára (turkológus) a legaktívabb, s bizonyára nem véletlen, hogy szakmájától eléggé eltávolodva keresi szerencséjét, miképp a mögé felsorakoztatott erőforrások nagysága sem ok nélküli…
(Rovás Infó)
Történelemtanár tábor Ópusztaszeren (Újkor.hu)
A XVIII. Kárpát-medencei Történelemtanár Tábor 2015. július 20-25. között zajlott Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Emlékparkban a Rákóczi Szövetség szervezésében. A rendezvényt 1997 óta szervezi meg a Szövetség, nemcsak tagságához csatlakozó történelemtanárok, hanem minden kárpát-medencei magyar iskolában vagy magyar tagozaton tanító történelem szakos tanár részére.
Nem rejtegeti a szervezet azon szándékát sem, amely a határon inneni és túli kollégák között új, személyes és intézményi kapcsolatok létrejöttére irányul, az egyébként szakmai előadásokkal megtöltött program ideje alatt. Idén összesen 102 résztvevője volt a tábornak, amelynek több mint felét magyarországi tanárok tették ki, továbbá 13 kolléga érkezett Felvidékről, 17 Erdélyből, 7 Kárpátaljáról és 9 Vajdaságból.
A rendezvény első helyszínei között ott volt hosszú éveken keresztül Pannonhalma, Mátrafüred, az elmúlt négy évben a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. 2015-ben pedig első ízben az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark adott otthont az eseménynek.
Az Emlékpark vadonatúj konferenciatermét a Történelemtanár Tábor avathatta fel, amelynek megnyitóján a Rákóczi Szövetség elnöke,Halzl József köszöntette a résztvevőket, majd Kiss Róbert Károly, a Történeti Emlékpark igazgatóhelyettese mutatta be az intézmény történetét és jelenét, s reményét fejezte ki, hogy hagyományteremtő helyszínnek bizonyul Ópusztaszer a tábor történetében. EzutánVásáry István, az ELTE BTK egyetemi tanára tartotta meg a konferencia nyitóelőadását „Tudomány, ideológia és hagyományőrzés” címmel, amelyben a magyar őstörténet három aspektusa alapján jelölte ki a hét alappilléreit. Vásáry kiemelte, hogy a témában megírt tudományosnak szánt munkákkal több könyvtárat meg lehetne tölteni, de megfelelő módszertannal kutatott, valós szakértelemmel megírt tanulmányok és monográfiák csupán töredékét alkotják a piacon fellelhető kiadványoknak.
…
A délután folyamán Sándor Klára, az SZTE BTK egyetemi docense is előadott „Kulturális örökség vagy legendagyártás, avagy miért fontos jól tanítani a magyar őstörténetet” címmel. Főként a rovásírás tanításáról értekezett, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy az őstörténet szakszerű oktatásának hiánya milyen következményekkel járhat, miért fontos állást foglalni és már általános iskolában is oktatni azt. Felhívta arra is a figyelmet, hogy érdemes feltenni a kérdést, mindezek hátterében milyen társadalmi igények állnak a szakmaitól a hagyományőrzésen át egészen a vásárlóig – hiszen ismeretes, hogy egész vállalkozói csoport épült ki az elmúlt évek során az ún. „ősmagyar business”-re.
…
(Újkor.hu – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
