Rovástábla avatás volt Kiskunhalason. A táblakészítés folyamatában van utalás a helyi értékekre, de erősek a kérdőjelek.
Kiskunhalas rovásírással is
Pénteken délután ünnepélyes keretek között átadták a rovásírásos Kiskunhalas településtáblát az északi városkapunál. Köszöntő beszédet mondott Hunyadi Péter önkormányzati képviselő és Szakács Gábor rovásírás szakértő.
Az elmúlt években több képviselői interpelláció hangzott el annak érdekében, hogy Kiskunhalas neve rovásírásos táblán is meg legyen örökítve a város bejáratánál. A terv csak most vált valóra. A péntek délutáni ünnepélyes avatón közreműködött az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, a Halasi Napsólyom Íjász Egyesület és Székely Tibor népzenész. A tábla jelei a híres halasi rováspálcák mintájára készültek Györgyi János segítségével. A rovásírásos településtábla átadó ünnepségről további részleteket láthatnak kedves nézőink a hétfői híradóban.
Tóth István
Fotók: Anda Péter
(halasmedia – eredeti cikk)
Rovástábla kérdőjelekkel
2015. június 26-án pénteken adták át az M53-as északi bejáratánál Kiskunhalas rovásírásos településnév-tábláját. Összesen hat helyszínen köszönti a városba érkezőket a táblafelirat. Kiskunhalas név mellett az oszlopon az ?Isten hozta” köszöntés is olvasható.
Az egyik funkcionális használatú kései rovás emlék is Kiskunhalashoz kapcsolódik, ugyanis 1802-ben egy gazdasági intézkedés miatt a halasi juhászok felháborodtak, és rovásos üzenetekkel hangot is adtak ennek a városházánál. A témában pár éve értekezletet tartottak, 2010-ben pedig magánkiadású könyv jelent meg róla. A rováspálcák hitelessége ugyan még nincs minden kétséget kizáróan igazolva, de az bizonyos, hogy rovásemlék, így teljes joggal érvelhetett a képviselő a helyi “leletre”.
Így viszont az a helyzet állt elő, hogy a Kiskunhalas településnév első betűje az ún. kapocs-K-val kezdődik, amelynek szabályszerűsége erősen vitatható. A hivatkozási alap viszont az, hogy a halasi rováspálcákon így – hibásan – használták, igaz csak egyetlen egy esetben ezt a betűt.
A korábbi tervezethez képest az U rovásbetű immár helyesen jelenik meg (tehát nem hosszú Ú):
Kiskunhalas rovástábla tervezet – hosszú Ú-val és “kapocs” K-val.
A formavilágot tekintve azonban ismét egy olyan táblaállításnak lehettünk szemtanúi, amelynél a jól bevált és szinte már önálló szimbólummá vált egységes Kárpát-medencei rovástábla stílusában készült táblát (utánzatot) avattak. A rovástörténelem fintora, hogy az avatóünnepségre meghívott Szakács Gábornak is látnia kellett, hogy nem a tábla formája, hanem a tartalma a mérvadó – mert ezidáig a “pléhtáblák”, valamint a rendszert létrehozó Rovás Alapítvány, illetve a táblaállító közösségek ellen emelte fel szavát:
“A hullám hátán természetesen megjelentek már a kereskedők is, akik egymásra licitálva kínálják saját alumíniumra, vasra, fémoszlopra csavarozott táblákat, melyek esőállók, sőt ütközésalló vasoszlopokra is szerelhetők, s – persze – igény és pénztárca szerint, talán piros-fehér-zöld fényorgonával felszerelt, himnuszjátszó giccsek is megjelennek majd, egyre inkább távolodva a kezdetek szellemiségétől, ám egyre inkább közeledve egy új biznisz megalapozásához” (Mandics György: Róvott múltunk III. 685. o).
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- Betűalkalmazások – K és K
- Kiskunhalas – Rovástábla előterjesztés
- Kiskunhalas – izgatás a táblák ellen
- Fideszes a rovástábláért
- Hiteles rovásemlék: halasi rováspálcák
- Meghívó – Kiskunhalasi rováspálcák
- Tábladöntés Augusztus 20-ra
- A tábladöntő levele
