Rovás az evangélikus iskolában – 1910

Fabiny evangélikus püspök figyelmébe ajánljuk a budapesti evangélikus gimnázium 1910-es (!) értesítőjét, mely szerint a rovásírásról is kellett írásbeli dolgozatot készíteni.

Farizeusok és valódi vezetők

Nemzeti írásunk jelenkori fejlődése és hétköznapi sorsa egyszerűen és érthetően világítja meg a mai magyar nemzet és társadalom kórképét. A helyzet még tanulságosabb, ha egy-egy közösség, intézmény hozzáállásának változását megvizsgálhatjuk az időben is.

altIlyen vizsgálatra nyílik lehetőség az evangélikus egyházzal kapcsolatban, amelynek 18. századi polihisztor pöspöke, Bél Mátyás a rovásműveltség tudósa volt, s még a 20. század elején is az egyházhoz tartozó iskolákban természetesnek tekintették a rovás jelenlétét a magyar kultúrában.

Azonban a 21. század elejére odáig süllyedt a közösség, hogy püspökük – Fabiny Tamás – aktuálpolitikai kirohanást, istenkáromlás említését is megengedi magának nemzeti írásunkkal kapcsolatosan. Mindezt természetesen úgy, hogy a témával kapcsolatosan a minimális tárgyi ismeretek birtoklásának nyomát sem lehet felfedezni megnyilatkozásaiban.

Van-e még ennél is lejjebb?

(Rovás Info)

ÍRÁSBELI DOLGOZATOK (1910)

I. Magyar nyelvből.

V. osztály. 1. A Duna Budapesten. 2. Toldi és Tar Lőrinc. 3. Anonymus előadása. 4. A nápolyi hadjárat hatása Toldi Miklós sorsára. 5. A történetírás forrásai. 6. Osztrákok a Bach-korszakban. 7. Szabadon választott tárgy. 8. a) “Széchenyi emlékezete”, b) Lévay “Mikes”-e. 9. Deák Ferenc első felirati beszédének gondolatmenete.

VI. osztály. 1. Költészet és való. (Vojtina Ars poétikája alapján.) 2. Buda veszte. 3. Amikor a “tollatlan madár” is repül. 4. a) Arany János két nőalakjáról, b) Hermann jelleme. 5. Arany János mint történeti költő. 6. Antigone és Kreon. 7. Szabadon választott tárgy. 8. A tragikus küzdelem valamely olvasott drámában. 9. A komikum eszközei a Tudós nőkben.

VII. osztály. 1. A természet-érzék a Zsoltárokban. Példák az értelmi tevékenységnek külső folyamatokkal való jelölésére. A fej szó jelentései. 2. (isk.) Hogyan gyarapodott a magyar nyelv szókészlete? Jelentésváltozások. 3. A magyarok ősvallása. A rovásírás. Az énekmondók. 4. Nagy célok elérésére nemcsak lelkesedés, hanem állhatatosság s kitartás kell. A fájdalom iskola, melybe az istenség nem mindig haragjából vezet bennünket. (Kölcsey.) 5. (isk.) Vallásosság és hazafiság XVI. századi irodalmunkban. 6. A Zrinyiász szubjektív elemei. Zrinyi áfiuma és Kossuth 1848 jul. 11.-iki beszéde. Hitszegés az eposzi párviadalokban. 7. Bákóczy a kuruc költészetben és Mikes Leveleiben. Mikes vallásos érzése s humora. Ocskay brigadéros. 8. Irodalmi iskoláink jelentősége.

VIII. osztály. 1. “Kinek virág kell, nem hord rózsaberket, A látni vágyó napba nem tekint”. (Vörösmarty.) 2. Bánk jelleme. 3. Petőfi népdalai. 4. A főalakok jellemzése a “Zord idő”-ben. 5. “A falu jegyzője” célzatáról. 6. A lelkiismeret hatalma Arany balladáiban. 7. Milyen eszmékért küzd Adám?

Forrás: A Budapesti Ág. Hitv. Evang. Főgimnázium értesítője az 1909/1910-iki iskolaévről. Közzéteszi Rátz László (115. oldal, V. fejezet)

Rovás Infó megjegyzés

Az 1910-es értesítőben szereplő témakör tartalmilag megismétlődik az 1941-ben kiadott rendeletben:

  • 1910: VII. osztály: A magyarok ősvallása. A rovásírás. Az énekmondók.
  • 1941: V. osztály: (Honfoglaló magyarok) társadalmi viszonyaik, vallásuk, erkölcsi, családi életük; az igricek (=énekmondók), a rovásírás.

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:

Share