Rovásjelek Macarköy-ben

alt

Berecz Edgár útijegyzete a törökországi “magyarfalu” temetője révén említ rovásemlékeket, melyek feldolgozása még várat magára.

Gondolatébresztő

Olvasónk küldte a linket, melyen az útijegyzet kézirata található. A gyakorlott törökországi utazó szerző megosztja velünk egyik látogatásának élményeit a 450 éves “magyarfalu”-ba és áttekintést ad Macarköy – Csíkszentdomokos testvérfaluja – kérdésével foglalkozó írásokról is. Az útijegyzet említi a rovásnak tűnő jelekkel díszített sírköveket, melyek minden bizonnyal megérnének egy kutatást, de mindenek előtt egy szakmai felmérést.

(Rovás Infó)

Macarköy és környéke – Hétnapos török útijegyzetek

Macarköy Magyar temetőjében – a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezarlának, Ősi Magyar temetőnek hívják – a magas fűből, száraz avarból kibukkanó faragott sírkövek megbabonáztak bennünket.alt

Vannak viszont olyan, valamikor minden bizonnyal kommunikációs szerepet is betöltő vésett, rovásírással is azonosítható jelek, amelyek a mi, kopjafára vésett betűinkre emlékeztetnek. Beder Tibor végiggyalogolta Törökországot, de ehhez hasonló temetővel, mint amilyen Macarköy ősi Magyar sírkertje, sehol nem találkozott. A rovással készített írásképre visszavezethető vagy ezt sejtető motívumok üzenetét felerősítik a sírkövekre faragott minták. Ezek a mértani formák a kopjafa faragott motívumaihoz hasonlíthatók, vagy ezzel azonosak, másokat a népi, főleg keresztszemes textilmintákon vélhetjük felfedezni, de nekem elsősorban a pásztorbotok rovásmintáit juttatják eszembe.

(…)

Tudni kell, hogy Gebiz-Macarköyt négy telep alkotja: Atatürk,Karapinar, Yunuslar és Kahyalar. A központi Atatürkben található az a temető, amit ma mint régi Magyar temetőnek ismernek a helybéliek elbeszélése után. Itt van a legtöbb furcsa mintákkal díszített kopjafaszerű vésett kő, amelyeken arab cikornyák keverednek rovásbetükkel. Az elhanyagolt temető földbe süppedt és ledőlt sírköveivel mindenképpen érdekes látvány, de a rovásjelei elgondolkoztatóak. Először azt kellene kideríteni, hogy milyen rovásírásról van szó, aztán, hogy az arab cikornyák mit jelentenek. Az bizonyos, hogy valamilyen keleti nép temetkezett ide, látni a napokról, csillagokról és a félholdakról. De milyen nép? Ezt kellene kiderítsék az illetékesek akár ásatásokkal és genetikai vizsgálatokkal.

Legutoljára pedig megemlíteném, hogy én amikor először Aspendos környékét bogarásztam, nem messze az úttól (az aspendosi romok felé menet, jobb kéz felől) rábukkantam egy macarköyi stílusú, faragott-vésett köves régi temetőre amely már össze volt olvadva a modern temetkezésekkel. Érdeklődő kérdéseimet senki sem tudta megválaszolni, arról se hallottak, hogy a régi sírköveknek közük lenne a mádzsárokhoz.

Tehát az a nép amely hátrahagyta ezeket a furcsa síremlékeket egészen bizonyos hogy túlnőtt Gebiz Macarköyön is, és egészen biztos, hogy nem volt se Magyar, se török, se arab, inkább egy olyan nép amely valahonnan keletről érkezett ide, felvette az iszlámot, átvette a nyelvet és az arab betűs írásmódot, de nem mondott le rovásjegyeiről és érdekes díszítőelemeiről.

(Berecz Edgár – eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

Share