Saját kézbe akarják venni az elcsatolt területek nemzeti értékeit az ott élők. Vajon sikerül-e nekik? És a rovás összmagyar érték-e?
Nemzeti érték – oligarcha érdek
Dicséretes kezdeményezés nemzeti értékeink leltárbavétele, amely évtizedes mulasztást pótol. Illetve pótolhatna, ha nem ismét a pártoskodás és az egyéni, vagy falkaérdek terelné félre a megvalósítást. Így “hígul” egyik oldalról a helyi kiskirályok hobbijaival a lista, míg alapvető magyar értékek – többek között a székely-magyar rovás – félhivatalosan is nem szívesen látott hungarikumok.
A Romániához csatolt országrészek már jelezték igényüket a helyi értékek meghatározásának jogához. Kérdés az, hogy a székely-magyar rovás kérdésköre csak “erdélyi” vagy összmagyar értéklistára kerül-e?
(Rovás Info)
Adják át a jogosultságot (Erdély) – Háromszék.ro
Új alapokra helyeznék az erdélyi magyar civil szervezetek a külhoni magyar értéktárba bevihető erdélyi értékek azonosításával és jóváhagyásával járó munkát – nyilatkozta Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, a Hungarikum Bizottság tagja.
Az RMGE meghívására erdélyi civil szervezetek gyűltek össze Kolozsváron, és elhatározták: kérni fogják a Magyar Állandó Értekezlettől (Máért), hogy adja át nekik a külhoni magyar értéktár erdélyi bővítésének jogosultságát; remélik, hogy a következő ülésen ezt meg is szavazza a Máért.
A külhoni magyar értéktárban jelenleg mindössze öt erdélyi érték szerepel. A civil szervezetek szerint ez nem tükrözi azt a felbecsülhetetlen szellemi és természeti vagyont, amelyet az erdélyi magyarság őriz, és amelyeknek helye régen a Hungarikumok Gyűjteményében lenne. Sebestyén szerint az erdélyi civil szervezetek bevonásával felgyorsulhatna az értéktárba való felvételhez szükséges dokumentáció összeállítása és ezek szakmai felülvizsgálata.
A konferencián 17 civil szervezet vett részt. Olyan, egész Erdélyt lefedő egyesületeket hívtak meg, amelyek amúgy is az erdélyi értékek feltárásával, értékesítésével foglalkoznak. Javasolják a Máértnek több regionális bizottság felállítását, illetve lenne egy olyan testület is, amely egész Erdélyre jellemző értékek azonosításával és jóváhagyásával foglalkozna. Utóbbi hatáskörébe tartozhat a székely rovásírás, Mátyás király öröksége vagy a kürtőskalács. A munkában többek között az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az RMGE, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság vehet részt.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a tanácskozáson elmondta, a Székely termék védjegy bevezetésével a minőségi, egészséges székely élelmiszerek piacra jutását kívánják szolgálni. Jelenleg 81 termelő 630 terméke rendelkezik Székely termék védjeggyel. A Székely termék levédésével és a termékek hazai és külföldi üzletláncokba való eljuttatásával a székely gazda munkájának gyümölcseit teszik az európai fogyasztók asztalára – emelte ki Borboly. A Hagyományos Székely Termékeket Felvásárló és Értékesítő Szövetkezet 2013 tavaszán jött létre 16 egyesület és cég, valamint öt egyéni vállalkozó közreműködésével a védjeggyel rendelkező termelők összefogására.
(3szek.ro – eredeti cikk)
