Több érdekességet is rejt az alkotás, mely egy Attila király tiszteletére írt vers átrovása.
Művészi szabadság
E tág kategória most szerencsére nem zárta ki a szakszerűséget, bár a kísérlet rámutat a korszerű rovásalkalmazási útkeresés néhány fontos kérdésére is.
Érdekességek
1. Balról jobbra tartó írásirány – melynek történeti emlékeinek száma messze elmarad az eredeti jobbról-balra tartó rovásiránytól. De ettől még ez is elfogadott alternatíva, amennyiben az rovásjeleket is tükrözi az alkotó.
2. Mély K alkalmazása – a leginkább elterjedt haszálati formája az ún. “kapocs” K jelnek. Itt két szóban találjuk meg (vagyok, magyarnak), s bár mindkét helyen a szó végén helyezkedik el, mégsem “vég-K”, hiszen magas hangrendű magánhangzó mellet a szó végén “rombusz” K áll (lehetek).
3. Zárt Ë alkalmazása – mely magánhangzóink közül az 5. leggyakorabbi, s tíz nagy nyelvjárásunk közül 5-ben használatos. Ugyanakkor a történeti ABC-kben található rovás Ë és H azonos alaktani gyökerekkel rendelkezik, így egyidejű alkalmazáskor összetéveszthetőek. Nem véletlenül merült fel az igény a rovás Ë számára egy másik – jól megkülönböztethető – történeti jel meghatározására. A korszerű egységes rovás ABC-kben már ez a jel szerepel.
4. Ü vagy Ű … esetleg ÖŐ – kérdése is előkerül, hiszen a XX. század ABC-reformjaiban az ún. “lábas szilvamag” jel ennyi – valós történeti gyökérrel rendelkező – hangértékkel szerepel. Éppen emiatt a korszerű ABC-kben ez a jel, mint másodlagos választási lehetőség javasolt a felsorolt 4 hang ábrázolására.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- Betűalkalmazások – Ë (zárt E)
- Mentsük meg a zárt E-t (Ë)
- Rovásbetű: Ë (zárt E)
- Attila szobor – Sopron
- Attila temetése – rovással