Rovás abc nyomódúc ~ 1941

Barátosi Lénárth Lajos kiadványaiban szereplő kalandos történetű rovás abc eredeti nyomóformájához jutottunk.

Barátosi Lénárth Lajos rovásábécéje

Barátosi Lénárth Lajos 1943-ban közölt egy olyan rovás ábécét, amelyet állítólagosan egy lámakolostorban talált – igazi “dzsekil” (székely) ősírásként tálalta itthon. Sőt mi több, azon nyomban össze is vetette a szintén általa “felfedezett” tászok-tetői felirattal – mely ugyanazzal az ábécével íródott. Két évvel korábban azonban ezt az abc-t viszont a kijevi múzemban vélte látni ekkor még csuvas-magyar rovásírásként tálalva…

baratosi_abc_1941

Barátosi Lénárth Lajos ábécéje – ekkor még a Kijevi múzeumból
(kép: Tászoktetői rovásírás, 1941, 7. oldal”)

baratosi_abc_1943

Barátosi Lénárth Lajos ábécéje – ezúttal már a Lámakolostorból
(kép: Turáni Vadászok Évkönyve, 1943, 98. oldal)
– Tar Mihály ábécéje nyomán.

A nyomóforma – ipartörténeti emlék

A szenzációhajhász Barátosi Lénárth Lajos rovás ábécéje a Tar Mihály féle betűsoron alapul, tehát nehezen hihető, hogy akár lámakolostorból vagy akár a kijevi múzeumból származna. A birtokunkba került eredeti nyomóforma ritka kincs, hiszen a múlt század élénk rováséletéből, nyomdai anyagaiból alig maradt hírmondónak. A Barátosi Lénárth Lajos ábécéjének ős-nyomóformája azért is fontos “lelet”, mert ez a legkorábbi fennmaradt ipartörténeti relikvia amellyel rovás ábécét sokszorosítottak. A számsorban szereplő rovás 500-as jel pedig az első dokumentált emlék.

A nyomóforma pontosan 1:1 méretű, mint az említett kiadványokban szereplő abc.

baratosi_abc_duc

Barátosi Lénárth Lajos ábécéjének nyomódúca

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:


Share