Barátosi Lénárth Lajos kiadványaiban szereplő kalandos történetű rovás abc eredeti nyomóformájához jutottunk.
Barátosi Lénárth Lajos rovásábécéje
Barátosi Lénárth Lajos 1943-ban közölt egy olyan rovás ábécét, amelyet állítólagosan egy lámakolostorban talált – igazi “dzsekil” (székely) ősírásként tálalta itthon. Sőt mi több, azon nyomban össze is vetette a szintén általa “felfedezett” tászok-tetői felirattal – mely ugyanazzal az ábécével íródott. Két évvel korábban azonban ezt az abc-t viszont a kijevi múzemban vélte látni ekkor még csuvas-magyar rovásírásként tálalva…
Barátosi Lénárth Lajos ábécéje – ekkor még a Kijevi múzeumból
(kép: Tászoktetői rovásírás, 1941, 7. oldal”)
Barátosi Lénárth Lajos ábécéje – ezúttal már a Lámakolostorból
(kép: Turáni Vadászok Évkönyve, 1943, 98. oldal)
– Tar Mihály ábécéje nyomán.
A nyomóforma – ipartörténeti emlék
A szenzációhajhász Barátosi Lénárth Lajos rovás ábécéje a Tar Mihály féle betűsoron alapul, tehát nehezen hihető, hogy akár lámakolostorból vagy akár a kijevi múzeumból származna. A birtokunkba került eredeti nyomóforma ritka kincs, hiszen a múlt század élénk rováséletéből, nyomdai anyagaiból alig maradt hírmondónak. A Barátosi Lénárth Lajos ábécéjének ős-nyomóformája azért is fontos “lelet”, mert ez a legkorábbi fennmaradt ipartörténeti relikvia amellyel rovás ábécét sokszorosítottak. A számsorban szereplő rovás 500-as jel pedig az első dokumentált emlék.
A nyomóforma pontosan 1:1 méretű, mint az említett kiadványokban szereplő abc.
Barátosi Lénárth Lajos ábécéjének nyomódúca
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
- A rovás 500-as jele
- Tászok tető – rovás humbugok II
- Tászok tető – rovás humbugok
- Lámakolostor rovás ABC 1943
- Rovás ABC – Tar Mihály