Ideiglenes rovásos igazolvány

Hoffner Tibor rovásos igazolványt kért és kapott is azon nyomban, mint a mesében! Jogilag felvértezve és jó barátokkal körülvéve oldotta meg a kérdést – a KEK-eckedő hivatalban azonban gyülekeznek a viharfelhők…

Ideiglenes rovásos igazolvány – beszélgetés Hoffner Tiborral

– Hogy készültél fel a rovásos igazolvány igénylésére?

Az Erzsébet téri kormányablaknál intéztem a néhány napja lejárt személyi igazolványom megújítását. Egy kedves cimborámmal és bájos barátnőmmel mentem, hogy ha elgyengülnék adjanak erőt és tanúm is legyen, ha le akarnának rázni.

Időm nem nagyon volt jegyzőkönyvezni az elutasításról, fellebbezni újra eljönni, mert 10 nap múlva repülök és mindenképpen egy fényképes igazolvánnyal a kezemben kellett távoznom, bármilyen hisztériával vagy ellenállással is találkozom.

– Mi volt az okmányirodai ügyintéző első reakciója?

Hosszas várakozás után az ügyintézővel megkezdtük a folyamatot, az aláírás résznél indult a csörte, mert rovással írtam alá, mivel azt akartam, hogy ez legyen a hivatalos aláírásom. A Csatári-levél végén látható krix-krax után egy szót nem szólhatna senki, de mint tudjuk (sejthetjük), ki van adva utasításba, hogy KEK-eckedni kell az ilyen “problémás” ügyfelekkel.

A hölgy először kikerekedett szemekkel nézett, nem tudta hová tenni magában a dolgot. Volt itt minden:

  • Ez micsoda…?
  • De hát a hivatalos nyelv a magyar…
  • Maga magyar állampolgár…?
  • Ezt ne haragudjon, de nem áll módomban elintézni…
  • Nézze, aláírja máshogy vagy befejezzük a dolgot…
  • Nem vagyok hajlandó jegyzőkönyvet felvenni…

– Az ügyintéző nyilván levegő után kapkodva hívta felettesét…

Mivel látta, hogy nagyon megmakacsoltam magam, illetve a rovás.infón található kisokossal és a Csatári-levéllel felvértezve magas lapjaim vannak, az irodavezetőhöz irányított. Ő és egy másik ügyintéző telefonáltak párat, próbáltak megoldást találni a dologra. Bár ők is próbálkoztak, de belátták, hogy egyszerűen nem létezik jogszabály, ami tiltaná ezt a dolgot és a Csatári-féle levél (látszott, hogy picit szégyellik magukat, hogy ilyen kellemetlen helyzetbe hozták őket vele) nem ír felül semmilyen hatályos magyar törvényt.

– Akkor hogyan oldották meg ezt a helyzetet?

Abban maradtunk, hogy a folyamatot elindítják, és a kezembe kaphatom az ideiglenes személyimet, de véleményük szerint a KEKKH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) el fogja utasítani a végleges okmány kiadását ebben a formában és az ezzel járó kellemetlenséget (fellebbezés, stb.) nekem kell viselnem.

– Beadtad-e végül is az igénylőlapot?

Visszaküldtek az eredeti ügyintézőhöz, aki kissé morcosan, de végül is kiállította az okmányomat.

– Hoppá, rögtön meg is kaptad az okmányt? Garatulálunk, ilyen gyorsan még senki nem kapott rovásos igazolványt.

A légitársaság és az olasz nagykövetség elmondása szerint ideiglenes személyivel repülhetek is, a rovásba pedig vagy belekötnek vagy nem. De bízom benne, hogy a név, a fénykép és az érvényesség fogja őket érdekelni, az aláírásom pedig legyen már az én dolgom. Az ideiglenes rovásos igazolványom azonban sajnos csak február 7-ig érvényes.

– Mit tanácsolsz azoknak, akik ezután szeretnének igényelni alárótt személyi igazolványt?

Fel kell készülni a jogszabályokból, makacsnak kell lenni, mint egy öszvér, a hivatalban kell lennie egy ügyintézőnek, aki a földön jár és tisztában van a törvényekkel, némi szerencse, barátok-ismerősök, akik nem elbizonytalanítanak, hanem jó tanácsokkal látnak el és alkalomadtán el is kísérnek illetve be lehet szerezni egy jó tündért is. Sok sikert mindenkinek, nem lehetetlen a rovásos okmány.

Rovás Infó kiegészítés:

Az ügyintéző a hatályos jogszabályokkal játszik önkényes értelmezéssel, amikor különféle indokkal próbálja lerázni az ügyfelet attól, hogy állampolgári jogával élve, személyi igazolványt igényelhessen. Nézzük tételesen, mi minden hangzott el:

  • Ez micsoda…? – Aláírás, melynek törvényi definíciója: ?A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.? 1992. évi LXVI. 5. § (13) bek.
  • De hát a hivatalos nyelv a magyar… – Igen, az eljárás nyelve magyar. Az ügyfél aláírásának az eljárás nyelvéhez nincs köze. (a rovás egyébként sem nyelv, hanem a magyar nyelv egyik írásrendszere). 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény 9. § (1) Magyarországon a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar
  • Maga magyar állampolgár…? – Igen, különben nem tudna személyi igazolványt igényelni. Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 4. § (1) bek.
  • Ezt ne haragudjon, de nem áll módomban elintézni… Feltehetően ismét törvényt sért, lásd előbb idézett törvénycikk 2. § (1) Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni.
  • Nézze, aláírja máshogy vagy befejezzük a dolgot… Szintén az előbb idézett törvényt kellene ismerni: 2. § (2) A közigazgatási hatósági eljárásban tilos minden olyan különbségtétel, kizárás vagy korlátozás, amelynek célja vagy következménye a törvény előtti egyenlő bánásmód megsértése, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője e törvényben biztosított jogának csorbítása. Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
  • Nem vagyok hajlandó jegyzőkönyvet felvenni… Feltehetően ismét kirívóan jogszabályellenes kijelentés, hiszen külön rendelkezés van arról, hogyan kell jegyzőkönyvet felvenni, ezt nyilván ismernie kellene az ügyintézőnek: a 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény (Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés) 39. § (2) Ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság jegyzőkönyvet készít.

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:


Share