Különleges rovásábécés levelezőlaphoz jutottunk ismét: Mészáros Dezső adta fel Miskolcra, 1939-ben.
Mészáros Dezső levelezőlapja
A rovás ábécé Verpeléti Kiss Dezső betűit ábrázolja, ugyanez található meg a Magyar Könyv c. kiadványban is. Az írásunk neve erre az időre már rovásként került meghatározásra – ahogy ma is nevezzük. Hasonló, üres levelezőlapot már bemutattunk, ezúttal szövegezésben kissé eltérőt láthatunk:
Rovás ábécés levelezőlap (Turán Szövetségnek készült változat) – feladója Mészáros Dezső
(hátoldalán latinbetűs családi témájú kézírás 1939. január 2-ai keltezéssel, de csak 26-án adták fel )
“Ez az ősmagyar írás (rovás) betűsora. Ősi turáni műveltségünknek egyik letagadhatatlan bizonyítéka. Idegennek és nehéznek látszik pedig könnyen megtanulható. Az itt bemutatott szegletes alakzat fába, kőbe vésésnél érvényesül, írásnál azonban kerekded is lehet. Díszitő, művészi munkáknál különféleképpen, szebbnél-szebb változatokban alkalmazzuk. A rovás iránya jobbról balfelé haladó sorok. A szavakat függőleges pontok választják el egymástól.
Érdeklődőket részletesebben felvilágosít a Magyarországi Turán Szövetség, Debrecen. F(elelős) K(iadó): Magyarországi Turán Szövetség, Debrecen.”
(Mokry)-Mészáros Dezső rovásírásról szóló tanulmányát is ezzel az ábécével illusztrálta, amely az Erdélyi Lövésznaptárban jelent meg, 1942-ben. Így tehát nemcsak a levelezőlap érdekes számunkra (hiszen a rovás ábécé terjesztésének élő példája), hanem a feladója is, aki kivette a részét a rovásműveltségről szóló cikkek írásában is.
A címzésből kiderülhet, hogy a miskolci Juhász Béla biztosan találkozott a rovásábécével, a ma is élénk miskolci rovásélet egyik szereplője lehetett.
Rovás ábécés levelezőlap (másik oldala üres) – Nagy Sándor Kászon változata
Verpeléti Kiss Dezső rovás ábécéje (1933)
A fenti levelezőlapok ábécéjének forrása.
(Rovás Infó – Rumi Tamás)
Kapcsolódó cikkek:
- A magyar rovásírásról 1942
- Kötelező rovásoktatás 1941-42
- Rovás abc levelezőlap ~1940
- Mokry-Mészáros Dezső kancsói
