Magyar Adorján is készített rovásos levelezőlapot – korai ábécéjét használta és saját rajzával illusztrálta. Évszázados rovásemlék.
Áldókő
Balázs D. Attila által szerkesztett Erdély Anno 1895-1944 c. képeslapos albumban is közzétett rovásos képeslap után újabb kincsekre lelt, amelyet megosztott a Rovás Infó olvasóival is. A képeslap elemzésében Miskóci Ráró volt segítségünkre.
Levelezőlap Magyar Adorjántól. Középen “áldókő” rovásfelirattal. (1913)
Magyar Adorján képes levelezőlapját Horvátországban gyártatta. A levelezőlap közepén rovásfelirat található, amely felett a nagyszentmiklósi kincs jellegzetes lelete áll. Ez is közvetlen kapcsolatot teremt a felirattal, hiszen Magyar Adorján első ábécéiben még a nagyszentmiklósi kincs felirataiból is felhasznált (G, L, NY és P jelek).
Magyar Adorján legelső ábécéje – Nagyszentmiklósi Kincs jelei is felismerhetők.
Az 1920-as példa évszám valószínűsíti a keletkezés idejét – 1920 (Sólyom Ferenc közlése)
- Magyar Adorján a képeslapon még nem használ A-Á megkülönböztetést! Tehát bizonyosan 1913 utáni nála a “metsző szárú” Á megjelenése, és látható, hogy ekkor alakilag még nem “csüngő” az A-Á fejének rovása sem! Ez a lelet támpontot ad a fenti ábécé korára, amely így nem keletkezhetett korábban mint 1913.
- Az eL rovásbetű a korai “ágaskodó” forma, amely így a ma közismert P alakkal egyező. Ez Magyar Adorján korai ábécéjének a sajátja, amelyben még Fischer Antal könyvéből merítve íves, belső vonást tartalmazó jel a P (Kárpát-edencei rovás P-je).
- Az O írott emlékekből származik csak alsó kunkorodó ?kampóval?, s rajta a metszés a D jele. (DÓ ligatúra)
- KŐ ligatúra: A rombusz alakú K rovásjel Magyar Adorján szerint ?szóközi?, melyhez toldott fügőleges vonás a rombusz K két baloldali oldalvonásával a “K” formájú Ö-t adja Ő olvasattal. Ez az Ö forma nem is szerepel az ábécéjében, de bizonyítja, hogy ismert más rovásábécéket is.
Míg a latin betűs “nyomdai” elnevezése a grafikának ÁLDÓKERT (lásd levelezőlap bal alsó sarka), addig a készítője az ÁLDÓKŐ címet adta! Rejteki üzenet a rovást olvasóknak, amellyel többletet ad, összhangban a grafikai mondanivalóval.
A kép központi eleme egy székelykapu gyalogkapuját formázza, felette a galambdúc “léleklyukai”, ez válik itt napkorongos szentéllyé, közepén egy oltárkővel, áldozókővel, a véráldozat, a vérszerződés helyével, melyre a nagyszentmiklósi lelet oroszlánfejes csanakja utal. A közrefogó fehér lovak is az áldás-áldozás szóazonosság jelképei hátukon székely festékes szőnyegekkel. A felvidéki Királyhelmec főterén hasonló szobrászi megoldás látható: a kőtalapzat két oldalán a csodaszarvassal a rovás helyén!
A tulipán forma a rovásfelirat alatt Magyar Adorján kalligrafikus monogramja: az M A viszont latin betűkből lett formázva, amely különlegessé teszi az ábrát.
(Rovás Infó – Miskóci Ráró)
Kapcsolódó cikkek:
