Ismeretfelmérés jellegű szavazás történt még az elmúlt évben. Kissé megkésve, de beszámolunk az eredményről.
Olvasói felmérés
Folytattuk a negyedévenkénti szavazás-felmérés sorozatunkat. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt század rováskutatásának-oktatásának fontos “közszereplőinek” munkássága, valódi szakmai életútja, azok eredményei mennyire ismertek az olvasóközönség előtt. Forrai Sándorra ma sokan hivatkoznak, egyik ma használt rovás-ABC-változat is a nevét viseli, de sajnos sem a felhasználók, sem pedig a Forrai nevéből élők nem ismerik Forrai életművét, ABC-fejlesztésének állomásait.
Élő és változó rovás
A Forrai Sándor rovás-ABC-változatainak ismertségét kutató felmérés iránti érdeklődés az átlagosnál jóval gyengébbnek tűnik (211 szavazat) a szavazások történetében. A szavazatok eloszlása pedig azt jelzi, hogy bizonytalanság van a kérdés tekintetében, hiszen semelyik válasz aránya nem haladja meg a 30%-ot. Ez is mutatja, hogy az életében méltánytalanul mellőzött kutató-oktató munkássága máig nem került a megfelelő helyre, és sajnos Forrai halála után a nevét és eredményeit kihasználó csoportok csak rontottak a helyzeten.
Bár a rovótársadalom “megélhetési” és “kultikus” csoportjai hajlamosak egy-egy ikon (személy, rováslelet) mindenek felettiségét és imádatát gyakorolni, a hétköznapi korszerű rovás terjedésével egyre többen szeretnék nemzeti írásrendszerünket a helyén kezelni, egyszerűen csak használni. Ezt mutatja a felmérés eredménye is, hiszen bár a helytelen válasz – miszerint Forrai-nak egyetlen rovás ABC-je volt – kapta e legtöbb szavazatot (29,9%-ot), a többféle ABC-változatra adott 3 válaszlehetőség összeségében 65%-ot ért el.
Tehát a Rovás Infó olvasói azzal tisztában vannak, hogy a rovás él és fejlődik, még akár olyan rövid idő alatt is, mint egy emberöltő. A helyes válasz – Forrainak legalább 7-féle ABC változata volt az idők folyamán – csak tized százalékokkal csúszott a második helyre (29,4%). Az 5-változat 20,9%, a 3-változat pedig 14,7% szavazatot kapott. Bizalomra ad okot, hogy a “kultikus” irányzat hívői, akik szerint Forrai valamiféle “ősi és egyetlen” rovás őrzője, mindössze 5,7%-ban vannak jelen a felmérésben.
A kérdés sajnálatos időszerűségét az is adja, hogy a rovás-ellenes külföldi szabványosítási lobbi és hazai szekértolóinak “munkája” révén a székely-magyar rovás az egyik nemzetközi technikai szabványba “kihalt magyar rúna” néven, mi több, hiányosan és hibásan került be – éppen Forrai Sándor egyik késői ABC-jére hivatkozva.
További szavazások
Továbbra is folytatjuk a szakmai és közéleti szavazásokat és a rovással kapcsolatos kérdésekben a tudásfelmérést. Ha olvasóink kíváncsiak valamely kérdésben a vélemények megoszlására, akkor szívesen fogadjuk ötleteiket újabb szavazásokra. A korábbi szavazásaink eredményeit továbbra is kikereshetik Szavazás oldalon.
(Rovás Infó)
Jelenlegi szavazás:
Kapcsolódó cikkek:
- Szavazás – Rovás olvasnivaló
- Szavazás – Rováshasználat
- Szavazás – Rovásoktatás on-line
- Szavazás – A rovás hungarikum
Cikkajánló Forrai Sándorról:
- Forrai végső ABC-je – 1995
- Beszélgetés: Forrai Sándor – 8
- Forrai Sándor és öröksége
- Forrai Sándor sugaras kör jele
Könyvajánló:
Hosszú Gábor: Rovásatlasz
Adatok:
Keménytáblás, B5, 160 oldal, fekete-fehér, illusztrált
ISBN 978-963-08-5812-0
Leírás:
A Rovásatlasz bemutatja a rovás íráscsalád fejlődését, feltárja a rovás írások kapcsolatait egymással, más ókori írásokkal, és ismerteti a legfontosabb rovásleleteket. A rovás íráscsalád tagjai a Kárpát-medencei rovás, a steppei rovás és a székely-magyar rovás, melyek közös jellemzője, hogy fokozatosan alakultak ki és fejlődtek tovább használóik földrajzi elkülönülésével.
A könyvben szereplő rovásleletek olvasatai tudományközi kutatómunka eredményeként jöttek létre, amelyben nyelvészek, régészek és történészek vettek részt. A rovás karakterek teljes körű származástana pedig a szerző által kidolgozott paleográfiai modellezési módszer alapján került leírásra.
A Rovásatlasz bemutatja a székely-magyar rovás és az újjáéledt Kárpát-medencei rovás mai alkalmazását is. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
