Rovás a történelemkönyvben

alt

Az alternatív 9-ikes történelemkönyvben a rovásírásról is írnak – sajnos szakmai hibákkal. Elemzés.

Áltudományos hamisítványok vannak egy gimnáziumi tankönyvben

… ezzel a címmel tudósított az Index.hu az alternatív történelemkönyvről (cikk itt érhető el), amelyben a rovás is helyet kapott. Ugyan a rovással kapcsolatos részekre szerencsére nem térnek ki, de mi megtesszük. A történelemkönyv innen letölthető (PDF).

Őstörténelem forrásai (166. oldal)

A legutóbbi évtizedekben megszaporodtak a magyarság eredetét másutt kereső elméletek. A sumerek vagy az etruszkok őseinkként való feltüntetésében jelentős szerepet játszott a sumer és az etruszk írásrendszer. A sumer írás azonban egy agyagtáblába nyomott jelekből álló ékírás, az etruszk pedig egy föníciai és görög eredetű betűírás. A magyar rovásírás végső soron szintén a föníciai mintára vezethető vissza, de mi a török népektől vettük át. Az írásrendszerek éppúgy nem támasztják alá a magyarság sumer vagy etruszk eredetét, mint a nyelvészet eredményei.

A székely rovásírás (206. oldal)

A régészet rovásírásnak nevezi azokat az írásfajtákat, amelyeket kemény anyagra (fa, kő, csont stb.) véstek, karcoltak. Eurázsiában három egymástól eltérő írásformát különítettek el: a germán törzsekre jellemző rúnaírást, a Belső-Ázsiában elterjedt türk rovásírást, illetve a kelet-európai írásokat. A Kárpát-medencében talált korai rovásírásleletek az avarokhoz köthetők, a székely rovásírás a későbbi évszázadok emlékei közé tartozik. A középkori magyar krónikák már említették a latin betűs írástól eltérő írásjeleket; régészeti emlékek a 15. századból maradtak ránk. Egy korabeli ősnyomtatvány (1483) később hozzákötött borítóján a székely rovásírás legkorábbi ábécéjét is megtalálták. A rovásírás alapvető jellemzői: jobbról balra halad; a magánhangzókat nem mindig írja ki, és gyakran használ több betűkapcsolást.

alt

A székely rovásírás ábécéje

Próbáljuk meg a székely rovásírás szerint leírni a nevünket!

Előkép

A 166. oldalon lévő leírás még kb. 30 éves kutatási álláspontot tükröz, azaz a rovásírást “mi a török népektől vettük át.” – ez ma már túlhaladott, hiszen a “Kelet európai írások” megnevezés alatt ma már dr. Vékony Gábor nyomán részleteiben is ismertek rovás íráscsalád tagjai, a protorovás, a kora steppei rovás, Kárpát-medencei rovás és a székely-magyar rovás. Szerencsére ez az összefoglaló név szerepel a 206. oldalon, külön említve a türk írástól.

A fenti ábécé édestestvérét már láthattuk, ugyanúgy egy történelemkönyvben, de a Nyest.hu lusta volt forrásmegjelöléssel ellátni az alábbi képet. A fenti ábécéhez viszont már a szövegben említésre kerül a Nikolsburgi abc, de csak sejteni lehet a kapcsolatot az illusztrációval. Jobb lett volna, ha az eredetit közlik, mert a Nikolsburgi ábécé nyomán összeeszkábált táblázatban problémák észlelhetők:

  • részben keverten szerepelnek a betűk (a,á, b középső sorban kapott helyet, m, l, ly a végén)
  • topológiailag azonos alakú betűkhöz rendeli a magánhangzópárokat (a-á, e-é)
  • M és TY esetében két variánst rajzoltak
  • Egy bogárjel is helyet kapott az ábécében, de legalább a végére került.

Ugyanakkor nagyon jó ötletnek tartjuk, hogy az ábécé mellett szerepel a felhívás, hogy a tanuló próbálja meg leróni a saját nevét, ehhez már a szövegből kiderül, hogy jobbról balra kell írni.

alt

“Honnan is fényképzetem ezt ki? Áh, mindegy, cikkbe jó lesz.” (Forrás: nyest.hu)

nikolsburgiabc

Nikolsburgi abc – 1482

(Rovás Infó – www.ofi.hu, Index.hu nyomán)

Kapcsolódó cikkek:

Share