Míg akár 2-3 éve is “széljobb” reklámról írtak a megmondóemberek, ma már a helyi közösségek önazonosságába épültek a rovástáblák. Isaszeg példája.
Tanulságok pár év alatt
A valaha mértékadónak számító gazdasági-politikai hetilapból balliberális bulvárrá süllyedt HVG 3 éve írt ideológiai pamfletet – megemlítve többek közt Isaszeg települést is – a szaporodó rovástáblákról. Felidézzük Lukács Andrea cikkének néhány ortodox megállapítását:
“Rovott helységnévtáblák és a rovásos Újszövetség a múltba révedő identitásjelzést éppúgy szolgálják, mint a nacionalista hagyományőrzést.”
“Nem csoda hát, ha politikai bukétól és szélsőjobbos asszociációktól sem mentes ez a kultúrtörténeti emlék.”
“Így ha valaki azt hinné, hogy a Magyarországon is egyre szaporodó rovásírásos helységnévtáblák felállítói esetleg valós, helyi történelmi hagyományról emlékeznek meg – legutóbb például Harkányban vagy Isaszegen -, az téved.“
Az alábbi példa mutatja, hogy pontosan a ballib újságíró tévedett – vagy tudatosan ferdített, hiszen a rovástábla a helyi közösségi lét, önazonosságtudat részévé vált szépen csendben, minden további bíztatás nélkül. Ez a tapasztalat egyébként általános azokon a településeken, ahol már 3-4 éve állnak a rovástáblák, hiszen az a korosztály, aki már gyermekként látja a rovás helynévtáblákat, természetesnek veszi, hogy azok ott állnak. Náluk már ez a kulturális hozzáadott érték magától értetődően jelenik meg a szóbeli, írásos vagy képzőművészeti megnyilvánulásaikban.
Egy perc magyarország – Isaszeg
Isaszeg az elsők között állított székely-magyar rovás helynévtáblát, végigjárva a helyi akadékoskodás kálváriáját. Pár évvel később a városról szóló ismertető kisfilmben a rovástábla felirata látható, nem is akármilyen szövegkörnyezetben:
A település első írásos emléke 1274-ből származik.
Egy perc Magyarország – Isaszeg – a rovásfelirat 0:26-tól látható
A kisfilmet az “Egy perc Magyarország” project készítette, amelynek honlapja szerint “ez egy vállalkozás, egy eszme egy szerelem. Olyan láng, melynek végig kell söpörnie az egész országon. A megálmodók országosan és a határainkon túl is referenciákkal rendelkeznek eddigi munkáikkal, melyek mindegyikének jellemzője a minőség és a professzionalitás (http://studimax.hu) Útjára indítottuk a kezdeményezést, melynek célja, hogy az érdeklődők mind szélesebb körben ismerhessék meg hazánk tájegységeit, településeit, látványosságait, mindent ami Magyarország. “
(Bodó Balázs levele alapján – Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
