Az Echo TV nemcsak Wass Albertet mutatta be, de igazi könyvritkaságot is: rovással írt címlapot is Wass Alberttől.
Wass Albert: Magyar betű
Wass Albert könyvének fedlapja az Echo TV képernyőjén (Világpanoráma 2012.12.24)
Echo TV adása Wass Albertről (Világpanoráma 2012.12.24-i adás részlete)
Milyen ábécével írhatták fel a címlapra a Magyar Betű címsort? Az előkép világos: a Magyar Cserkészet 1938-as számában találhatjuk meg ezeket a betűket így együtt – mindegyiknél a latinbetűhöz közelebb eső első variáns került felhasználásra:
Magyar Cserkész 1938 – a rovásjelek történeti fejlődését mutatja be
(Rovás Infó)
Siemens Éva grófné emlékezete (Kráter Kiadó)
Szabó T. Ádám: Erdélytől Bajorerdőig (riport, PoLíSz 72. sz. – Wass Albert Emlékezete X. rész):
(…)
– A legelső háború utáni Wass Albert könyvek mekkora példányszámban jelentek meg?
– Volt olyan, amelyikből csak kétszáz sokszorosított és számozott példány készült, például Százéves dal az ismeretlen bujdosóról. Ez 1948-ban jelent meg Münchenben. Van olyan könyve Wass Albertnek, amelyik valószínűleg csak nekem van meg, például az 1947-ben megjelent Te és a világ(*). Ez a Magyar Betű sorozat második száma. Erről se tudnak sokan. Buch und Zeitschriftenagentur Karl Rohmann volt a kiadójuk. Itt a Magyar Betű székely rovásírással is szerepel. Olvass csak fel, Ádám, valamit e kötet elejéről! – “Testvér, valamit szeretnék mondani neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, és az emberek rosszak. A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis, vagy a nátha. Olyankor elcsúfítja a világot maga körül. A világot, a te világodat.”
*E könyvek most valószínűleg dr. Czegei Wass András gróf magyarul jól beszélő családjának tulajdonában vannak Hamburgban (2000 Hamburg/Rissen 56, Sandmoorweg 41.). Igen fontos lenne, hogy legalább fénymásolatuk Nemzeti Könyvtárunkban, az Országos Széchenyi Könyvtárában meglegyen, hiszen ezek a nyugati magyar irodalmi élet igen fontos dokumentumai, anyanyelvünk, Belső-Erdély, a Mezőség magyarságának nyelvemlékei, az erdélyi magyar-zsidó-román-szász-cigány-örmény közös lét fontos dokumentumai is egyben, melyekről nem mondhatunk le mindaddig, amíg a magyar szó él, s élni fog térségünkben.
(Kráter Kiadó – eredeti cikk)
Kapcsolódó cikkek:
