A rovás-aláírásos okmány igénylésének elutasítása után a hivatal bürokratikus gépezetében a következő felvonás a fellebbezés.
Gyors összefoglaló
Nemzeti írásunk a székely-magyar rovás korszerű mindennapi használata rohamos fejlődésen megy keresztül. Európa negyedik élő írását a – jelenlegi határok szerint – 8 ország őshonos közössége használja, fejleszti és kutatja. Ennek ellenére szép számban léteznek még “kultúrforradalmárok”, akik igyekeznek tagadni, lekicsinyelni, gyalázni a rovásműveltséget. Sőt van a világon egy olyan ország is, ahol az “unortodox” államigazgatásban megtapsztalhattuk a rovásírás szó szerinti betiltását.
Ez az ország Magyarország, ahol a székely-magyar rovást egyébként nem tartalmazza az Alaptörvény, sem a Hungarikum törvény és ráadásul a Nemzeti (?) Alaptanterv sem említi a rovásnak még a létezését sem.
Ugyanakkor a KEK KH Okmányfelügyeleti főosztályának vezetője bizonyára úgy gondolta, hogy “hivatali tájékoztató” formájában szerencsét próbál a törvényhozási munkában – felülírva a hatályos jogszabályt -, és betiltotta a “rovásírással” készült aláírásokat a személyazonosító okmányokban. A jogi abszurd révén az ország okmányirodáiban az ügyintézők szorult helyzetbe kerültek, hiszen “felsőbb” nyomás hatására kénytelenek részt venni a kétes törvényességű eljárásokban. Ezért legtöbbjük azonnal át is utalja az ügyet a “központba”, ahonnan szállingóznak az elutasító határozatok első fecskéi.
Sorozatban mutatjuk be a hivatali KEK-eckedéseket, illetve az egyedi esetekről készült jegyzőkönyveket és beszámolókat. Várjuk a rovótársak további leveleit.
Fellebbezés
Nem tudni, hogy az ügyfelek által kapott, tartalmi és formai hibákban gazdag elutasító határozatot jogász látta-e, de a fellebbezés szakszerű megfogalmazását szakértők végezték, így az mintaként szolgálhat mindazoknak, akik 2014 augusztus 28. óta szerettek volna rovásos személyi igazolványt készíteni Magyarországon (más európai uniós államokban ez ugyanis lehetséges). Fontos, hogy az elutasító határozat kézhezvételétől számítva a fellebbezést 15 napon belül vissza kell juttatni az Okmányirodába. Egy rovótárs fellebbezésének részletes indoklását az alábbiakban közöljük, melyet szabadon fel lehet használni.
A fellebbezésre 21 napon belül kell válaszolnia a Kormányhivatalnak, természetesen erről is beszámolunk majd. Addig is a rovásos igazolványt igénylőknek jelezzük, hogy mindenképpen adják be igénylésüket – akadályoztatás esetén azonnal jegyzőkönyvet kell felvetetni. További részleteket összefoglalónkban találni.
(Rovás Infó)
Indoklás Horváth István Tibor fellebbezéséhez
A BP-13B/003/14067-5/2014 ügyiratszámú határozat álláspontom szerint a következő indokok alapján jogszabálysértő:
A határozat indokolásában hivatkozott, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozatban hivatkozott 5. § (13) bekezdése a polgár aláírásának fogalmát a ?születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe?-ként definiálja.
E jogszabályhely (és a törvény egyéb rendelkezése sem) a fenti meghatározáson túl nem mond semmit arról, hogy a személyes, saját kezű aláírásnak milyen formájúnak, alakúnak, írásjelűnek, illetve hogy olvashatónak, stb. kell lennie, így nem kerül kimondásra többek között az sem, hogy kizárólag a latin-betűs magyar abc betűkészletével, illetve annak az oktatásban ma használt betűformáival, kötési szabályaival, kis-, vagy nagybetűivel, vagy csak folyóírással, stb. lehetne az aláírást létrehozni.
Ezért kizárólag a 5. § (13) szerinti definíció irányadó a 11. § (1) bekezdés l) pontjára, mely szerint a polgár részéről ezen aláírást tartalmazza a központi szerv által vezetett nyilvántartás. A 15. § (2) bekezdése szerint a polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet annak előterjesztésekor aláírja, illetve a 29. § (2) bekezdése értelmében pedig a személyazonosító igazolvány a polgár ezen aláírását tartalmazza.
Ezért az igényléskor a 1992. évi LXVI. 5. § (13) minden tartalmi elemének megfelelő, általam használt és elismert íráskép elutasítása nem jogszabályszerű.
Továbbá, felhívom a figyelmet, hogy az elutasítás további törvényi és rendelkezési hivatkozásainak szerepeltetése a határozatban irreleváns, mivel a jelen ügyre azok kitételei nem vonatkoznak:
– A 2004. évi CXL. (száznegyvenedik) törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 9. § (1) bekezdésében foglalt, Magyarország közigazgatási hatósági eljárásának nyelvét (magyar) megállapító törvényi hivatkozás, hiszen az igénylés nyelve magyar.
– A 2011. évi CLXXIX. (százhetvenkilencedik) törvény a nemzetiségek jogairól (Nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai) 22. § (1) bekezdésében foglalt nemzetiségek által használt nyelvek felsorolása, hiszen az igénylő magyar nyelvet használ. Továbbá a székely-magyar rovás (a határozatban hibásan: rovásírás) nem nyelv, hanem a magyar nyelv egyik írásrendszere.
– A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 30. § (9) bekezdésében foglalt, az írástudatlan polgárra vonatkozó rendelkezés szerepeltetése a határozatban teljesen irreleváns, mivel a jelen ügyre annak rendelkezése nem vonatkozik.
– A határozatban jelzett, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: NAT) foglalt szabályozás a személyazonosító igazolvány igénylése kapcsán nem tartalmaz hatályos rendelkezést, így e jogszabály tartalma a jelen eljárásban szintén irreleváns.
A NAT hatálya – mint azt maga is megfogalmazza – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés b)?e) és g) pontjában foglalt iskolákra, a tanulókra, a pedagógusokra, a szülőkre, valamint a tanuló törvényes képviseletét ellátó más személyekre terjed ki, amely taxatív felsorolásban nem szerepel sem a Kormányhivatal, illetve az Okmányiroda, mint hatóság, sem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdése szerinti ügyfél.
A határozat ezen jogszabályok felsorolását és idézését követően tartalmazza azt a mondatot, miszerint a hatóság ?a fentiek figyelembe vételével a rendelkező részben foglaltak szerint? döntött. Az azonban, hogy ez mely jogszabályok alapján, milyen okkal történt, nem derül ki a határozatból, mivel a határozat további érdemi indokolást nem tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a határozatból nem következik egyetlen olyan körülmény sem, amely miatt az én aláírásomat a Kormányhivatal ne fogadhatná el, kérem, hogy az elsőfokú határozatot jogszabálysértésre hivatkozva semmisítse meg.
Továbbá, felhívom a tisztelt Kormányhivatal figyelmét arra is, hogy a vonatkozó törvénynek – 1992. évi LXVI. 5. § (13) – mindenben megfelelő székely-magyar rovásos aláírásom a kulturális önazonosságom szerves része, ezért az aláírásom megkérdőjelezése, illetve használatának elutasítása személyiségi jogaimban sért, valamint nem felel meg a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól foglaltaknak, hiszen az
- 1. § (1) szerint a közigazgatási hatóság köteles megtartani a jogszabályok rendelkezéseit, illetve a (2) szerint hatáskörével nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
- Ugyanígy, 2. § (1) szerint az ügyfeleket megilleti a törvény előtti egyenlőség, illetve a (2) szerint tilos az ügyfél törvényben biztosított jogának csorbítása.
Mivel a törvényi előírásnak megfelelő aláírással igényelt személyazonosító igazolvány kiadásának elutasítása miatt a mindennapi életben kárt szenvedek, további elutasítás esetén a 2004. évi CXL. törvény 4. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság által a nem jogszabályszerű eljárással okozott károknak a polgári jog szabályai szerint megtérítését, illetve a (3) bekezdés szerint a személyiségi jogában megsértett jogalanykényt sérelemdíj fizetési kötelezettség megállapítását leszek kénytelen kérni peres eljárás keretében.
(Rovás Infó)
Kapcsolódó cikkek:
