KEK-eckedik a hivatal 2.

alt

Horváth Istvánnak sikerült beadni a rovásos aláírásos igazolványkérelmét. Megérkezett az előre borítékolt elutasító határozat, de természetesen a válasz sem marad el.

Nemzeti rovásirtás…

Mint korábban írtuk, Abszurdisztánban nem elég, hogy sem az Alaptörvény, sem a Hungarikum törvény, sem a Nemzeti (?) Alaptanterv nem említi a székely-magyar rovásnak még a létezését se, de a magyar (?) közélet összes szekértábora kitermelte a maga rovásirtó csapatát, az evangélikus püspöktőlönjelölt nemzetvezetőtől kezdve, a posztkommunista milliárdoson, válogatott vidéki kiskirályokon át egészen az állami tisztviselőkig.

Ez utóbbira példa dr. Csatári László a KEK KH Okmányfelügyeleti főosztályának vezetője, aki egyszer csak úgy gondolhatta, hogy “hivatali tájékoztató” formájában szerencsét próbál a törvényhozási munkában és felülír néhány hatályos jogszabályt. A jogi abszurd révén az ország okmányirodáiban az ügyintézők szorult helyzetbe kerültek, hisz “felsőbb” nyomás hatására kénytelenek részt venni a kétes törvényességű ejárásokban. Ezért legtöbbjük azonnal át is utalja az ügyet a “központba”.

Sorozatban mutatjuk be a hivatali KEK-eckedéseket, illetve az egyedi esetekről készült jegyzőkönyveket és beszámolókat. Várjuk a rovótársak további leveleit.

(Rovás Infó)

Jegyzőkönyv, majd elutasító határozat

Horváth István sikerrel vette az első akadályt. Jogi és eljárási felkészültsége miatt az okmányirodában meg sem próbálták lebeszélni jegyzőkönyv felvételéről, sőt személyi igazolványkérő adatlapját kitöltötte és rovással aláírva le is adta, ahogy erről beszámoltunk.

Az ügyintézési határidőn belül megkapta az elutasító határozatot, amelyben a Csatári-féle “belső tájékoztató” mondatai köszöntek vissza (copy-paste). Az ügyintézőnek ugyan a jogszabályokat kellett volna betartania, de ehelyett úgy tűnik, hogy inkább Csatári László “jogértelmezésének” kívánt megfelelni:

okmi. elut 1v

alt

Elutasító határozat – teljes jogi káosz, tartalmi és formai hibák

Könyörgünk, hol egy jogász?

Az Index.hu és a TV 2 is megkérdezte az KEK-et az ügyről és minden bizonnyal csak tapintatból nem szólalt meg eddig egy joghoz értő írástudó sem, hogy tisztes visszavonulást biztosítsanak a szakmai baklövéssorozat láttán. De úgy tűnik ez hiba, mert az elutasító határozatba a szerző az egyetlen vonatkozó jogszabályi rendelkezés mellé – amely NEM tiltja a rovás aláírást – be-schmittelt egy kupac teljesen irreleváns (nem odavágó) törvényi, rendeleti részletet, illetve teljes hozzá nem értésről tanúskodó megállapítást – pl. hogy a rovásírás nem nemzetiségi nyelv (sic) :). Majd érdemi indoklás nélkül azzal a frappáns csattanóval zár, hogy a fentiek figyelembevételével … döntöttem. (… oszt’ jónapot).

Akár Micimackó meséit is be lehetett volna illeszteni ennyi erővel a határozatba, de talán mégis célszerű lenne maradni annál az egyetlen törvény kitételnél, amely az aláírásra vonatkozik: 

1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról.
Az Értelmező rendelkezések 
5. § paragrafus (13) bekezdése:

A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

Kivéve a gyevi bírót?

Az állampolgár megpróbál hinni abban, hogy a hatályos törvények a KEK-re, kormányhivatlokra és okmányirodákra is vonatkoznak, ezért az elutasító határozatot természetesen jogászokhoz juttatta el. Elkészült a részletes válasz is – fellebbezés formájában -, melyet hamarosan bemutatunk az olvasóknak is.

(Rovás Infó)

Kapcsolódó cikkek:

 

 

Share