Angol, szlovák, román személyi okmányban már van rovás aláírás. A magyarban is lehet – bármilyen írású. Sőt a hivatalos bejegyzés akár cirill, örmény betűs is.
Identitás és nyelvi önrendelkezés
Az egyik legfontosobb része személyiségünknek saját nevünk, melynek elidegeníthetetlen része, hogy anyanyelvünkön, annak – valamely – írásrendszerével és helyesírási szabályainak megfelelően használhassuk. Mindez nem csak az általunk használt és elismert kézjegyre, az aláírásra vonatkozik, hanem nevünk megjelenítésére is a hivatalos iratokban.
Az aláírás kérdése egyszerű, hiszen az egy olyan kézjegy, mely bár többyire nem is olvasható, az egyén azonosítására szolgál. Mivel megszokott kézmozdulatról van szó, grafológus vagy írásszakértő nagy biztonsággal tudja megállapítani, hogy eredeti-e.
A hivatalos iratokban történő anyanyelvi névmegjelenítés ügye összetettebb, bár az ma már technikailag nem jelent problémát. A kérdés csak az, hogy a személyi okmányokat gyártó, kezelő hatóságok erre felkészülnek-e, illetve hogy az adott ország jogalkotóiban van-e szándék ennek a lehetőségnek a megadására. Ahány ország van a világon, szinte annyiféle szabályozást találni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyéni és közösségi szabadságjogok tiszteletben tartásának mérőfoka, hogy milyen módon szolgálják ki az ügyfelek névmegjelenítési igényeit.
Hivatalos iratok és multi-kulti
A lejáratott kifejezés most kivételesen előremutató példáról szól. Korábbi cikkünkben bemutattuk a Szlovéniában készült személyi igazolványt, amelyen az összes felirat és bejegyzés megtalálható magyar nyelven. Kíváncsiak voltunk, hogy Magyarországon ez miként történik. Az alábbi minta szerint a következőket állapíthatjuk meg:
- Az igazolvány feliratai csak két nyelven találhatóak meg: magyarul és angolul (a nemzetiségi feliratok hiányoznak)
- A családi és utónév bejegyzése – kissé nehezen követhető ömlesztéssel – magyar és latinbetűs átiratú nemzetiségi nyelven szerepel
- A “nemzetiségi név” furcsa módon kézírással került megjelenítésre, ami ráadásul nem is egyezik a felette lévő nyomtatott latin átírású változatával
- Aláírás a tulajdonos kézjegye, amely a gyakorlott szem számára olvashatóság határán van, itt egy latinbetűs családi és utónév
A nemzetiségi személyigazolvány több írásrendszer betűit is tartalmazhatja
(okmány-minta)
* Megjegyzések:
- A szláv (feltehetően szerb, bolgár, ruszin vagy ukrán) nemzetiségi név szemléltetésére a Turán vezetéknév inkább rossz vicc, a Turanova Janosova névalak viszont a nyelv- és névhasználat témakörében a teljes hozzá nem értés bizonyítéka
- A nemzetiségi név esetén a kézírás alkalmazása is érthetetlen, hiszen ma bármely szövegszerkesztő technikai eszköz tartalmazza a világ szinte összes nyelvének, írásának karakterkészletét: ????? ????
Nevek használata és megjelenítése – törvény szabályozás
A nemzetiségek névhasználatát a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól (Nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai) szabályozza. A nemzetiség fogalmát és felsorolását a 1. § tartalmazza:
1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van (…) (* a hivatalosan használható nyelvek listája 22. §-ban, lejjebb)
(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel.
A hivatalos nemzetiségeknek joguk van saját nyelvük és írásuk szerint használni neveiket személyi irataiban is, a 16. §-ban foglaltak szerint:
16. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez.
(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetiségi nyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.
(3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét – az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően – nemzetiségi nyelven is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét – az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően – nemzetiségi nyelven is tartalmazza.
Cirill és örmény betűk a személyiben?
A válasz: igen. Ugyanis a szóban forgó törvény V. fejezete – A nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai 22. § szerint (1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv (…)
Továbbá, ugyanezen törvény 16. § (1) – felsorolást lásd fenn – ezen nyelvek számára a nem latin írásmódot is lehetővé teszi. Tehát a személyiben a cirill írás szerb, bolgár, ruszin és ukrán változataival, valamint az örmény és görög írással is feltüntethetők – az anyakönv szerinti – személynevek.
Várjuk tehát ?????? ????????? és ???? ???????? ?????? valamint ?????????? ????????? nevű polgártársaink beszkennelt személyi igazolványait 🙂
És a glagolita … ?
A székely-magyar rováshoz hasonlóan nemzeti írásnak tekintik Horvátországban a glagolita írást. Mivel horváth nyelv is használható kisebbségi nyelvként, így írásukra – a latinbetű mellett a glagolitára – is vonatkoznia kell a törvénynek. A válasz tehát itt is IGEN. Várjuk horvát nemzetiségű polgártársainktól az első glagolitával írt magyar személyi igazolványt!
(Rovás Info)
Kapcsolódó cikkek:
- Írd alá neved rovással!
- Rovás a jogosítványon – 4
- Rovás aláírás – oláh útlevél
- Lehet-e rovás a hivatalos iratokban?
- Első rovásos útlevél!
- Rovás aláírás – hírcunami 2
- Jegyzőkönyv a rovás aláírásról
Friss híreink:
