A viszokó-i rovás legendája

alt

Az Urban Legends utánajárt a viszokói piramisokban fellelt rovásjelek lehetséges eredetének. Banálisan egyszerű lehet a megoldás – és mégis székelyek vésték fel a jeleket?

Őstörténeti kutatások vadhajtásai

A tudományos igényű kutatói munka iránti elkötezettség és a magyar őstörténet-kutatásnak is hatalmas károkat okozó sarlatánoktól való elhatárolódás végett a Rovás Info már többször utánközölt olyan írásokat, amelyek a kritikus gondolkodásra hívják fel a figyelmet. Bár teljesen tárgyilagos kutató csak elméletben létezik, s így a kutatói vélemények általában részigazságokat világítanak meg, a közös nyelv, mely révén az alkotó párbeszéd megindulhat, a tudományos módszertan. E nélkül még a megsejtett igazságok ismertetése, efogadtatása sem működik.

(Rovás Info)

Mit érdemes tudni a boszniai piramisokról? (Urbanlegends)

Mára Bosznia fontos turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát a 2005-ben felfedezett “piramiscsoport“, annak ellenére, hogy a projekt kezdettől fogva heves tiltakozást vált ki a hivatásos régészet képviselőiből. Horváth Zoltán egyiptológus-muzeológus a Tényleg blogon az e köré épített elmélet alapjait boncolgatja.

(…)

6. állítás: a járatrendszerben felfedezett két “monolit“ egyikén ősi, rejtélyes jelek láthatók. A “prehisztorikus felirat“ körüli hisztéria Magyarországra is elért: a székely írás hazai kutatásának két, jól ismert alakja szerint a szimbólumok közül 21 egyértelmű rokonságot mutat a rovásírás betűivel.

Magyarázat: a jelek keletkezése nem tisztázott, egyes állítások szerint egy részüket talán a kutatók vésték a falba. De még ha el is fogadjuk őket valódinak, az is legfeljebb annyit jelent, hogy az ezen írást használó etnikai csoportok megfordulhattak e területen az alagút kivájását követő időkben, de semmiképpen nem bizonyítják, hogy közük lenne Osmanagic “piramisaihoz“. A szerző idézi Pálfi Zoltán Szkeptikus blogon elhelyezett kommentárját is, miszerint amennyiben a járatrendszer valóban középkori bányatárna volt (és jelen pillanatban ez a legvalószínűbb eshetőség), akkor nem meglepő, “hogy egy határvidéki bányában székely rovásírással találkozunk“. Ez a terület ugyanis a középkorban a Magyar Királyság részének számított, s “tudjuk, hogy a székelységet részben a határvidékek védelmére telepítették a középkori Magyarország végeibe“.

(Urbanlegends.hu – eredeti cikk)

Kapcsolódó cikkek:

Share